Meglepő eredmény a Mozart-koponya vizsgálatánál

Meglepő vizsgálati eredményről számolt be az osztrák közszolgálati televízió: kiderült, hogy a Mozart-család sírjában eltemetett személyek nincsenek egymással rokonságban. A Mozartnak tulajdonított koponyának pedig semmi köze a sírban talált csontokhoz.

2006. 01. 09. 19:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megdöbbentő eredményekről számolt be az az osztrák köztévében vetített film, mely azt kívánta kideríteni, hogy az 1902 óta a salzburgi Mozarteumban őrzött koponya valóban Mozarté-e.

A vasárnap este műsorra tűzött dokumentumfilm szerint a
a zenészzseninek tulajdonított koponya eredetiségét DNA vizsgálatokkal kívánták tisztázni, ennek érdekében a salzburgi családi sírban található csontokkal hasonlították össze. Az elemzéseket párhuzamosan az innsbrucki egyetem patológiai intézetében, valamint az Egyesült Államok hadseregének rockville-i laboratóriumában végezték el. Vizsgálat alá vetették a zenész 1805-ben elhunyt unokahúga, Jeanette Berchtold zu Sonnenburg csontjait és Mozart nagyanyjáét, Euphrosina Pertlét. A sírban fekvő csontok DNA-elemzése kimutatta: nemcsak egymás közt nem áll fenn a rokonság, de semmi közül sincs a koponya egykori tulajdonosához. Nem csökkentette a káoszt, amikor a vizsgálatokat kiterjesztették a sírban található csontokra, mivel az elemzések szerint semmilyen rokonság sem állapítható meg az itt eltemetettek között. Ezután nemcsak a koponya személyazonossága bizonytalan, de azt sem lehet tudni, kik fekszenek a salzburgi Mozart család sírjában.

A koponyát összehasonlították egy hajtinccsel is, melyet a legenda szintén Mozarthoz kapcsol. Bár két hajszálból sikerült használható DNA-t nyerni, az eredmény itt is lesújtó, nincs kapcsolat a hajtincs és a koponya között.

A megvizsgált koponyát tíz évvel Mozart halála után a sír áthelyezésekor tartotta meg magának a St. Marx-i temető sírásója, egy bizonyos Rothmayer, s a XIX. század közepén prezentálta azt a nyilvánosság előtt Josef Hirtl. Azóta számtalanszor vizsgálták az eredetiségét, legutóbb, a 90-es években a bécsi Természettudományi Múzeumban – írja a derstandard.at.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.