A parlament december 13-án fogadta el azt a törvénymódosítást, amely elővásárlási jogot nyújt az ingatlan elhelyezkedése szerint illetékes önkormányzatnak a végrehajtás alá vont ingatlanra. A végrehajtók amiatt aggódnak, hogy csökken a licitálók száma, mivel az ingatlanért a legtöbbet ígérő vásárló milliói több hónapig az önkormányzatnál várakoznak, és nincs garantálva, hogy az ingatlan végül a licitáló birtokába kerül. Az önkormányzat egy hónap alatt jelezheti elővételi szándékát.
Komoly aggodalmat jelent az is, hogy azokban az esetekben, amikor az önkormányzat adó-, építési vagy szabálysértési hatóságként jár el, a lefoglalt ingatlan árverési becsült értékét az önkormányzat munkatársa határozhatja meg. Ez akkor válik aggályossá, ha az önkormányzat a vásárló is egyben. Ha az adós az önkormányzatnak tartozik, akkor az önkormányzat egy személyben a hitelező, az értékmegállapító, a végrehajtó és az új törvény értelmében az elővásárlási joggal rendelkező vevő is.
Ha az első árverésen nincs ajánlat, akkor még egyszer kalapács alá kerül az ingatlan, míg abban az esetben, ha a második árverés is sikertelenül zárul, akkor az ingatlan az adósságot követelő tulajdonába kerül. Persze csak akkor, ha az illetékes önkormányzat nem él elővásárlási jogával, amit az eredeti becsérték feléért is megtehet.
A lakásmaffia-tevékenység visszaszorítására irányult a törvénytervezet az indoklás szerint. A törvényjavaslat egyik beterjesztője, Horváth Csaba szocialista képviselő úgy véli, az árverések helyszínén különböző érdekcsoportok jelentek meg, akik elriasztották a be nem avatottakat. Hozzátette: mivel az önkormányzatnak elővételi joga van, nem lesz senkinek sem érdeke leszorítani az árakat. Ugyanakkor a FigyelőNet egyik, neve elhallgatását kérő informátora azt közölte, hogy az új törvény azon polgármesterek és önkormányzati képviselők érdekeit védheti, akik az önkormányzaton keresztül igyekeznek ingatlanhoz jutni.
A jogászok szerint nem aggályos a törvény. Bagi János, a Solt és Társa ügyvédi iroda ügyvédje ismertette, hogy az önkormányzat csak ritkán jár el hatóságként, míg Nagy Zoltán ingatlanjogi szakértő azt közölte, hogy el tudja képzelni azt a helyzetet, ahol az önkormányzat több olyan szerepet játszik egyszerre, amelyeknek függetleneknek kéne lenniük egymástól, de a végrehajtás körüli anomáliákat rendezni kellett.
A zárószavazásra bocsátott és elfogadott törvényjavaslatból kimaradt az a bekezdés, amely gátat szabott volna az önkormányzatok teljhatalmának, így bárkit kilakoltathatnak a megvásárolt ingatlanból. A jövőben senki nem lehet biztonságban, az önkormányzat attól veszi el a házát, akitől akarja – idéz egy megkérdezettet az FN.
Arra nincs pontos adat, hogy Magyarországon hány háztartásnak vannak tartozásai. Majtényi Károly, a Díjbeszedő Részvénytársaság díjbeszedési vezetője közölte: Budapesten több tízezer háztartás érintett a Díjbeszedő Rt.-nél, amely mindössze a víz-, csatorna-, szemét- és kéménydíjak beszedéséért felelős.
Évente száztíz-százhúszezer végrehajtásról születik bírósági végzés, ám a végrehajtás csak az esetek nyolcvan százalékában zárul sikerrel. Évente több száz fizetésképtelen családnak árverezik el az ingatlanját. A legtöbb esetben a legmagasabb vételi árat ajánló nem kapja meg az ingatlant, mivel az adós megtámadja a döntést, így több hónapra is szükség van a végleges határozat megszületéséhez.
(Forrás: FigyelőNet)
Erdőtűz pusztít a Grand Canyonban + videó
