Eurostat: Magyarországon a legalacsonyabbak az átlagkeresetek

Magyarországon a legalacsonyabbak az átlagkeresetek a 25 uniós tagállam közül – derül ki a Der Standard Eurostatra hivatkozó cikkéből. A Franfurter Allgemeine Zeitung az Egyesült Államoknak a szomáliai konfliktusban betöltött szerepével foglalkozik. A Focus a Németországban kirobbant lehallgatási botrányról ír, amelyben újságírók is érintettek.

2006. 05. 17. 7:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Der Standard (derstandard.at)

A baloldali-liberális osztrák napilap uniós összehasonlításában ismerteti az Eurostat legfrissebb, a tagállamok polgárainak jövedelmeit összehasonlító statisztikáját. Az unió statisztikai hivatalának kedden publikált adatai szerint a huszonötök országai közül a legnagyobb előrelépést az ipari és szolgáltató szektorban Ausztria mutatta fel, amikor három helyet lépett előre a ranglistán. A 25 uniós tagállamban az éves átlagjövedelem vásárló értékarányon számítva az említett szférákban eléri a 27808 eurót. Ugyanez Ausztriában 32505 euró, Németországban 33461 euró, Olaszországban 27476 euró.

A legmagasabbak a bruttó átlagkeresetek Luxemburgban, amit Németország, Dánia, Hollandia és Ausztria követ. Jóval alacsonyabbak az átlagkeresetek az új uniós tagállamokban. Ausztria szomszédai közül Szlovéniában ez 16416 euró, Csehországban 13949, Szlovákiában 13132, míg a legalacsonyabb 11021 euróval Magyarországon.

Franfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap cikke az Egyesült Államoknak a szomáliai konfliktusban betöltött szerepével foglalkozik.

A szomáliai hadurak szövetsége és a saria bíróságok milíciáinak hét napos kemény harcait követően hétfőn alábbhagytak az összecsapások Mogadisuban. A lakosok a tüzérségi párbaj elcsitulásáról is beszámoltak. Nem megerősített hírek szerint közel százan, főként civilek haltak meg a harcokban.

A harcok hátterében megfigyelők Washington ama kísérletet látják, hogy feltartóztassa a saria bíróságok mogadisui befolyásának növekedését, s hogy a feltételezett al-Kaida tagokat likvidáljon. Amint azt amerikai források megerősítették, az Egyesült Államok döntően hozzájárult a februárban életre hívott „Szövetség a békéért és a terrorelhárításért” (ARPCT) címet viselő alakulat létrehozásában és felfegyverzésében.

A szervezet elsődleges célja, hogy Szomália „száguldó talibanizálódását“ megakadályozzák. Nyugati titkosszolgálatok a nairobi és daressalami merényletek legalább négy elkövetőjéről feltételezik, hogy Mogadisuban van. 1998-ban a kenyai és tanzániai amerikai külképviseletek ellen egyszerre elkövetett merényletekben több mint kétszázan vesztették életüket.

Az amerikai támogatás ellenére az ARPCT veszített a saria bíróságok milíciáival vívott harcokban. A harcok kirobbanása előtt ez utóbbiak a főváros 40 százalékát ellenőrizték, ez mára a főváros négyötödére emelkedett.

Mogadisuban a saria bíróságok sokak szemében az egyetlen támaszt jelentik a fosztogató hadurakkal szemben, miután 15 éve az állam gyakorlatilag összeomlott. Azt ugyanakkor vitatják, hogy ezekben akkora befolyásra tett volna szert az al-Kaida, mint ahogyan az amerikaiak állítják. Ezt az értesülést Hasszan Dahir Aweys sejk, az egyik legismertebb saria bíró és az al-Itihad-Al-Iszlamia terrorszervezet megalapítója, másfél évvel ezelőtt a Frankfurter Allgemeine Zeitunggal folytatott beszélgetésekor nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni. Ő akkor csak „hasznos kapcsolatokról” beszélt.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin Rövid eljárás a fekete Jeanne d'Arc-kal szemben című cikkében ismerteti az egész Hollandiát megdöbbentő történetet. A kormánypárti Ayaan Hirsi Ali képviselőnőtől megvonták az állampolgárságot, mert élő adásban bevallotta, hamis adatokat közölt állampolgársági folyamodványában.

Ayaan Hirsi Ali, aki 2003 januárja óta a kormányzó Szabadság és Demokrácia Pártjának képviselője, két napja hontalan. A Bevándorlási és Integrációs-ügyek minisztériumát irányító Rita Verdonk – az „acél-Ritáként” emlegetett kormánytag egyébként a képviselőasszony párttársa – megvonta Ayaan Hirsi Ali állampolgárságát, mert a szomáliai születésű nő honosításakor 1997-ben hamis adatokat közölt. Ayaan Hirsi Ali, mint az iszlám radikális bírálója vált ismertté. Ő írt a Submission című film forgatókönyvét. Az alkotás rendezőjét, Theo van Goghot a nyílt utcán lelőtte egy felháborodott iszlamista. (E gyilkosság hozott komoly fordulatot az addig multikulti paradicsomának számító Hollandia bevándorlási politikájában – a szerk.) Azóta Ayaanra is testőrök vigyáznak, hiszen a gyilkos által hátrahagyott üzenetében az szerepelt: „ő is ugyanúgy megérdemli a halált”.

Hogy családja bosszúja elől elmeneküljön, Ayaan nagyapja nevét adta meg, amikor menedékjogért, majd később állampolgárságért folyamadott. Ayaan Hirsi Alit valójában Ayaan Hirsi Magannak hívják. 1992-es Hollandiába érkeztekor hamisan azt állította, hogy közvetlenül a polgárháborús Szomáliából menekült, pedig akkor már hosszabb ideje a biztonságosnak számító Kenyában élt. Ráadásul az akkori szabályozás értelmében az első EU-tagállamban, Németországban menekült státusért kellett volna folyamodnia.

A kérdés viszonylag egyszerű, miért most robbant a bomba, hiszen Ayaan már számos alkalommal beszélt arról, hogy bevándorlási adatait kozmetikázta. Az elmúlt csütörtökön sugározta az ellenzéki szociáldemokratákhoz közelálló VARA csatorna 40 perces dokumentációját The Holy Ayaan (A szent Ayaan) címmel. A VARA riporterei egészen Mogadisuig utaztak, hogy kinyomozzák, amit már eddig is tudtak, hogy a képviselőasszony manipulálta a bevándorlási papírjait.

Focus (focus.msn.de)

A Focus és a Spiegel hírmagazinok, valamint a Stern jogi eljárást fontolgatnak a Szövetségi Hírszerző Szolgálattal (BND) szemben. A Focus főszerkesztője, Helmut Markwort kedden bejelentette, hogy büntető feljelentést tesz a BND ellen. A hírmagazin – melynek munkatársait a külföldi hírszerzésért felelős BND megfigyelte – így kívánja a pullachi „céget” a lehallgatási jegyzőkönyvek kiadására kényszeríteni. Hasonlóan nyilatkozott tegnap a Spiegel és a Stern főszerkesztője, Stefan Aust, valamint Thomas Osterkorn is.

A botrányt akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy a Stern egyik újságíróját lehallgatták. Az illető előző lakásában lehallgató készülékeket találtak. Amint a lap tegnap közölte: az érintett személy Hans Peter Schütz, aki elsődlegesen fegyverüzletekre, illetve a BND-re specializálódott. Tavaly nyáron a telefontársaság egyik munkatársa fedezte fel a poloskát, amikor egy internet hozzáférést szeretett volna installálni.

A BND kedden cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint rendszeresen lehallgatták volna az újságírókat. Az ügyben vezető BND-munkatársakat gyanúsítanak azzal, hogy újságírókkal kívánták kollégáikról kideríttetni, kik felelősek egyes titkos dokumentumok kiszivárogtatásáért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.