Folyamatosan alkotmányt sért a magyar országgyűlés

Parlamenti képviseletet kapnak a kisebbségek, kárpótolják a Csehszlovákiából kitelepítetteket. E lépésekre akkor kerülne sor, ha a parlament eleget tenne az Alkotmánybíróság által szabott határidőknek, melyekhez képest olykor 14 éves mulasztások is felmerülnek.

Több mint egy tucat esetben követ el folyamatos, mulasztásos alkotmánysértést a magyar parlament – derül ki az Alkotmánybíróság (AB) összesítéséből. A taláros testület felrója, hogy 1992 óta késik a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtése. Az AB eredetileg 1992 szeptember 1-jét jelölte ki a mulasztás orvoslására – írja a Napi Gazdaság.

Az AB 1998 júniusában három hónapos határidőt adott a házszabály módosítására, miután két olyan párt képviselői is bekerültek a törvényhozásba, melyek a hatályos házszabály szerint nem alakíthattak volna frakciót: a MIÉP küldötteinek száma nem érte el a minimális létszámot, az MDF pedig nem érte el az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Az AB ekkor mindkét pártnak lehetőséget adott ugyan a frakcióalakításra, ám elrendelte a házszabály módosítását, a minimális frakcióalapítási létszám meghatározásával egyidejűleg. A döntés a mai napig nem született meg; kétharmados szabály lévén az ellenzék és a kormányoldal nem jutott egyeségre.

Több kárpótlási ügy is növeli a T. Ház „adósságát”: a Napi Gazdaság szerint tipikusnak mondható az AB 2003-as határozata, mely kimondja az újraszerveződő csehszlovák államból a hatóságok által második világháború után kényszerrel áttelepített magyarok kárpótlását. Fideszes parlamenti kérésre 2004 nyarán Bárándy Péter igazságügy-miniszter azt az írásos választ adta, hogy a mulasztás oka nem szándékos késleltetés, hanem „a problémakör szabályozása számos gondot és kérdést vet fel”.

Napi Gazdaság