A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) ugyanakkor helyteleníti az eva növelését. A szervezet úgy véli: a lépés megrendítené a kedvező adózás lehetőségébe vetett hitet, és igencsak rossz fényt vetne a régi-új koalíció adópolitikájára. Az adófizetési morál romlásával ráadásul a remélt bevételek is elmaradhatnak, ám az emelés hatása kedvező esetben is csak 2008-ra érvényesülne – teszi hozzá az MKOE.
Még rosszabbul áll azonban az ekho – az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás – szénája: a kormány csak akkor tartaná meg az adónemet, ha a vele élők száma eléri a tízezret. Bár ez egyelőre nem következett be, a bűvös szám átlépésére jó esély van, hiszen a színlelt szerződések felszámolására adott moratórium júliusban jár le, így sokan csak a nyáron néznek új, lehetőleg kedvező adózási forma után. Nemigen van okuk örömre a munkáltatóknak sem. Mivel a tavaly bevezetett adóhatósági adómegállapítással (adam) a várt egymillió helyett alig tízezer magánszemély élt, jó esély van arra, hogy a jövőben is a vállalkozások készítik el a dolgozók szja-bevallását.
Még akkor is, ha az elfogadott jogszabály szerint jövőre erre elméletileg már nem volna lehetőség. A tehetősebbeknek pedig a luxusadó biztosít szellemi foglalatosságot: az adó alapját képező értékövezeteket ugyanis – különösen a fővárosban – sikerült teljesen következetlen és önkényes módon kialakítani. Hasonló értékű ingatlanok sokszor igencsak különböző besorolást kaptak. Ezért sokan – köztük a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara – úgy vélik: mivel az adóztatás alapja nem a tényleges, biztosított vagyoni érték, a luxusadóról szóló törvény sérti a vagyonarányos közteherviselés elvét. Mások ugyanakkor hozzáteszik: a besorolások valóságalapja nem támadható meg a bíróságokon, hiszen nem arról van szó, hogy az értékövezetek megfelelnek-e a törvénynek, hanem arról, hogy maga a törvény elhibázott.
Kiss Roland
origo.hu
Se pénz, se ház – Megszólalt az Origónak az életéért küzdő győri lottónyertes
