A már megtörtént politikai ígéretek, „elígérkezések”, az ötéves adócsökkentési vagy a nyugdíjkorrekciós programban megfogalmazottak „azt implikálnák, hogy a mostani, nagyon magas hiány 1-1,5 százalékkal nőhetne jövőre, ami lehetetlen esemény: nem gondoljuk azt, hogy a jelenlegi globális pénzpiaci környezetben ezt a magyar kormányzat megtehetné – fogalmazott az Info Rádió Aréna című műsorának vendégeként Hamecz István, az MNB igazgatója.
A tőzsde esése, a forint árfolyamváltozásai ellenére a külföldi befektetők egyelőre várakozó álláspontot foglaltak el Magyarország kapcsán, várakozva a kormány kiigazítással kapcsolatos döntésére, bejelentéseire – hangzott el a műsorban. Nemcsak a külföldi befektetők álláspontja várakozó, hanem az MNB-é is: „Semmilyen információnk nincs a kormánytól arról, hogy mit kíván tenni” – jelentette ki Hamecz.
Egekbe rúgó költségvetési hiány
A londoni székhelyű Economist Intelligence Unit (EIU) Magyarországról szóló havi országjelentésére reagálva, amely a kitűzött cél több mint másfélszeresére jósolja az idei magyar költségvetési hiányt és kétségbe vonja, hogy hazánk 2010-ben bevezetheti az eurót, Hamecz az MNB hétfői inflációs jelentésére emlékeztetett. A dokumentum figyelmeztet: ha a kormány nem hoz új intézkedéseket, melyek javíthatják a költségvetés egyensúlyát, úgy a hiány lényegesen nagyobb lehet a tervezettnél. A kormány a GDP 6,4 százalékának megfelelő hiányt szeretne elérni, ám az MNB úgy látja, hogy beavatkozás nélkül ez a hiány minimum a GDP 7,8 százalékát éri el. A kettő közötti különbség 300-350 milliárd forint.
Hamecz hozzátette: ez az optimista variáció, ugyanis a kormány az idén is megpróbálja az autópályaépítést idén is a költségvetésen kívül feltüntetni. Ez egy Eurostat-döntéstől függ. Ha ez idén sem sikerül, úgy ahogy tavaly sem sikerült, ez további 250 milliárd forinttal növelheti meg a hiányt, amely így 8,9 százaléka lehet a GDP-nek. Az EIU-nak tehát igaza van – ám azt az MNB nem tudhatja, milyen és mekkora mértékű költségvetési korrekciókat fog tartalmazni a kormány által ismertetés előtt álló lépések sorozata.
Elzárkózva egy olyan forgatókönyvtől, miszerint a kormány egyáltalán nem tesz 2006-ban kiigazító lépéseket, Hamecz aláhúzta: a jövő év vonatkozásában „nem is mertünk azzal számolni, hogy nem történik valami”. Az MNB ezért eleve kiigazítással számolt hétfői jelentésében.
Búcsú a 2010-es eurótól?
Arra a felvetésre, hogy a költségvetési hiány növekedésével távolabb kerültünk az euró bevezetésétől, s ez az államadósságot is növeli, Hamecz elmondta: a szimulációk azt mutatják, hogy ha a kormány nagyon szigorú lépéseket téve a GDP 3 százaléka alá csökkenti a költségvetési hiányt, akkor sem tud teljesíteni Magyarország egy másik maastrichti kritériumot, az államadósság 60 százalék alatti arányát. Az euróövezethez való csatlakozás feltételrendszere azzal is megelégszik, ha az államadósság 60 százalék feletti, de csökkenő pályán van, viszont a hazai tendenciák ezt a forgatókönyvet sem teszik reálissá.
Csehország teljesített a maastrichti kritériumokat; a hazai és a cseh gazdaság között éveken belül jelentős eltérés várható – jelentette ki a szakember nemzetközi példákat sorolva, s érzékeltetve, hogy ezek a döntések csak hosszabb távon éreztetik hatásukat. Így ha a pénzpiacok nem finanszírozzák a magyar fizetési mérleg hiányát, az hosszabb távon jelentős kockázattal jár.
Az euró 2010-es bevezetése „technikailag még lehetséges” – fogalmazott Hamecz, aki úgy vélte: a közös valuta bevezetésének néhány éves csúszása még mindig jobb egy hiteles program birtokában, mint „formálisan ragaszkodni” egy teljesíthetetlen ígérethez.
Nem fedte fel lapjait a kormány
A költségvetési kiigazításokat illetően a pénzügyi szakember a rövid távon megtett, jól irányzott strukturális kiigazításokat látja célravezetőnek. Hamecz figyelmeztetett: néhány éve megindult „egy hógolyó”, ma már csak radikális lépéseket lehet tenni. A költségvetési reformok egyre kevésbé támogató nemzetközi környezetben kerülnek sorra, „a legjobb évek már mögöttünk vannak” – tette hozzá.
Nemcsak a külföldi befektetők álláspontja várakozó, hanem az MNB-é is: „Semmilyen információnk nincs a kormánytól arról, hogy mit kíván tenni” – hangzott el a beszélgetés során. A költségvetési kiigazítások európai példáit sorolva a Hamecz felidézte a sikeres európai kiigazításokat, melyek, például Írországban, a költségvetés kiadási oldalra koncentráltak. A magyar hiány túl magas, ám az adóemelések fajtái között is vannak különbségek. Hamecz kiemelte, hogy az áfa emelése „nem ellenösztönző”, míg a „klasszikusan rossz” adóemelés az élőmunkát terheli. Rossz példa tehát az adóemelésre a tb-járulék emelése – jelentette ki. Bár hangsúlyozta, hogy ez politikai kérdés, Hamecz utalt rá, hogy vannak sikeres és sikertelen konszolidációk, s a nyugdíjreform ügyében például „ott állunk ahol évekkel ezelőtt.”
origo.hu
Ukrán befolyás alatt állhat a Tisza Párt − itt vannak a bizonyítékok
