Kompromisszum kettős kommentárokkal

A szombat hajnali megállapodás értékelése már az első kommentárok szerint kettős: egyfelől minden résztvevő üdvözölte, hogy a kompromisszum megszületett, a reformfolyamat ismét sínre került, másfelől többen nyíltan vagy burkoltan sajnálatukat fejezték ki, hogy a jóval ambiciózusabb és könnyebben kezelhető alkotmányos szerződésből nem minden valósul meg.

A mostani találkozón a reformszerződés alapjait, vázát határozták meg, az alkotmányra alapozó szövegezés a várhatóan július második felében kezdődő kormányközi konferencián kezdődik, és ősz közepére be is fejeződhet. Ezt követi a ratifikációs folyamat, amelynek egyes tagországokban népszavazás is része lehet, bár utóbbi rendezése sehol sem kötelező.

A leendő reformszerződés egyebek között két és fél éves rotációval létrehozza az egyszemélyi EU-elnöki tisztséget, főképviselő néven egy önálló csúcsdiplomáciai posztot létesít, a joganyag szerződéses részévé teszi az alapvető jogokat biztosító uniós chartát, 2014-től úgynevezett kettős többségi (a támogató országok számát és lakosságát egyszerre figyelembe vevő) döntéshozatali rendszert léptet életbe, növeli a nemzeti parlamentek szerepét, segít kiterjeszteni az uniós belső piac versenyének szabadságát, valamint fokozza a szociális védelmet az unióban. A szerződés a politikusi remények szerint nagyobb tekintélyhez segíti az EU-t a nemzetközi színtéren is.

A kompromisszum kidolgozásához a soros német elnökség Brüsszelben jelentős engedményeket tett Lengyelországnak, amely ellenezte a szavazati súlyok számára hátrányos újraosztását (egy ideig még második világháborús veszteségeiért is kompenzációt követelt), de külön egyezségre volt szükség az egyebek közt az alapjogi charta kötelezővé tétele ellen viaskodó Nagy-Britanniával és az alkotmányelemeket módszeresen kiszűrni akaró Hollandiával is. Varsót az utolsó előtti pillanatban Berlin az EU-n belüli elszigeteléssel is megfenyegette, de végül francia és brit közreműködéssel sikerült visszaállítani a teljes egységet. Az egyeztetések csúcspontján az egyensúly átbillenni látszott a túlsó oldalra, mivel az alkotmányt pártoló országok egy csoportja, köztük Magyarország túlzottnak látta az említetteknek adott kedvezményeket, ám végül Angela Merkel német kancellárnak sikerült megtalálnia a mindenkit kielégítő megoldást.

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterlenök is megerősítette: Magyarország 8-9 országgal együtt az utolsó órák vitáihoz még számos módosító javaslatot dolgozott ki. Közölte azt is, hogy ha az ezután következő kormányközi konferencián megszületik a szerződés végleges szövege, akkor szerinte nem lehet akadálya, hogy a dokumentumot jövőre Magyarországon a parlament ratifikálja.

(MTI)