Megállapodtak a reformszerződésről: az unió túljutott szerkezeti válságán

Több mint harmincórás vita után megállapodás született Brüsszelben az Európai Unió egyezménytervezetéről, amely az európai közösség alkotmányos szerződését helyettesíti. A szerződés végleges szövege őszre készül el. Ami bizonyos: létrehozzák az EU-elnöki tisztséget, emellett egy csúcsdiplomáciai poszt is intézményesül majd. Gyurcsány Ferenc szerint Európa újra megindult a szorosabb integráció felé.

A leendő reformszerződés – amelyről most csak elvi egyezségre jutottak, a végleges szöveget csak őszre dolgozzák ki – egyebek között két és fél éves rotációval létrehozza az egyszemélyi EU-elnöki tisztséget. Főképviselő néven egy önálló csúcsdiplomáciai poszt jön létre, és a joganyag szerződéses részévé teszi az alapvető jogokat biztosító uniós chartát. 2014-től úgynevezett kettős többségi – a támogató országok számát és lakosságát egyszerre figyelembe vevő – döntéshozatali rendszer lép életbe, de ezt teljes egészében azonban csak 2017-re vezetik be. Nő a nemzeti parlamentek szerepe is. A leendő szerződés segít kiterjeszteni az uniós belső piac versenyének szabadságát, valamint fokozza a szociális védelmet az unióban.

Az uniós alkotmányra alapozó szövegezés a várhatóan július második felében kezdődő kormányközi konferencián kezdődik, és ősz közepére be is fejeződhet. Ezt követi a ratifikációs folyamat, amelynek egyes tagországokban népszavazás is része lehet, bár utóbbi rendezése sehol sem kötelező.

A helyenként kompromisszumos egyezséggel átdolgozott szerződés a 18 EU-tagállamban – köztük Magyarországon – törvényesen is megerősített, Hollandiában és Franciaországban viszont elutasított alkotmány helyébe lép, remények szerint 2009-ben. A benne foglalt intézményes változások lehetővé teszik, hogy az unió a jelenlegi 27 taggal, illetve annál jóval többel is gördülékenyen működjön, így megnyitja az utat a további bővítés előtt is.

A váz és az alapok már megvannak

A mostani találkozón a reformszerződés alapjait, vázát határozták meg, az alkotmányra alapozó szövegezés a várhatóan július második felében kezdődő kormányközi konferencián kezdődik, és ősz közepére be is fejeződhet. Ezt követi a ratifikációs folyamat, amelynek egyes tagországokban népszavazás is része lehet, bár utóbbi rendezése sehol sem kötelező.

A leendő reformszerződés egyebek között két és fél éves rotációval létrehozza az egyszemélyi EU-elnöki tisztséget, főképviselő néven egy önálló csúcsdiplomáciai posztot létesít, a joganyag szerződéses részévé teszi az alapvető jogokat biztosító uniós chartát, 2014-től úgynevezett kettős többségi (a támogató országok számát és lakosságát egyszerre figyelembe vevő) döntéshozatali rendszert léptet életbe, növeli a nemzeti parlamentek szerepét, segít kiterjeszteni az uniós belső piac versenyének szabadságát, valamint fokozza a szociális védelmet az unióban. A szerződés a politikusi remények szerint nagyobb tekintélyhez segíti az EU-t a nemzetközi színtéren is.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a maratoni tárgyalások végeztével, szombat hajnalban úgy határozta meg a csúcsértekezleten történteket, hogy Európa újra nekiindult a szorosabb integráció felé.
Részletek

Sarkozy is elégedett

Nemzeti szempontból is sikerként üdvözölték a kompromisszumot a mostani brüsszeli viták főszereplői: Angela Merkel német kancellár mellett Lech Kaczynski lengyel elnök, Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök, Tony Blair brit miniszterelnök, a gazdasági érdekek nemzeti védelmének lehetőségét kiharcoló Nicolas Sarkozy francia elnök, Jan Peter Balkenende holland kormányfő. Főleg a megállapodás gyakorlati fontosságát méltatta az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso, valamint külön nyilatkozatban az Európai Parlament jelentéstevője, Elmar Brok is.

A csúcsértekezlet végkövetkeztetése megerősíti egyébként a belső határok nélküli uniós országövezet, a schengeni zóna december végi kiterjesztését is – ez Magyarországot is magában foglalja.

Barroso megkönnyebült

„Sikerült egy súlyos válságot elkerülnünk” – ezekkel a szavakkal kommentálta José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a brüsszeli EU-csúcson létrejött kompromisszumos megállapodást. Mint fogalmazott: rendkívüli megkönnyebbüléssel fogadta a hajnali egyezséget, amely lehetővé tette, hogy az unió elkerülje történelmének egyik legsúlyosabb válságát.

Az Európai Bizottság elnöke annak a nézetnek adott hangot, hogy az alkotmányos szerződéssel kapcsolatos viták árnyékot vetettek az EU jövőbeni cselekvőképességére. Szavai szerint a kételyeket a mostani megállapodással sikerült eloszlatni. Barroso úgy értékelte, hogy a kompromisszumok ellenére az unió hatalmas lépést tett előre, emellett úgy vélekedett: a reformszerződés lehetővé teszi a további bővítést.

(radio.hu,MTI)