A csepeli ellenzék szerint SZDSZ-es cégnél landolnak a közpénzek

Kilenc hónap alatt 22 millió forint közpénz jutott a csepeli SZDSZ-elnök, Kál Károly cégének – tájékoztatta lapunkat Németh Szilárd, a csepeli Fidesz–KDNP frakcióvezetője. Kál szerint viszont önkormányzati munkája és üzleti tevékenysége összeegyeztethető.

MNO
2007. 07. 03. 13:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Az önkormányzatnak kontroll kell!”– ezzel a reklámszöveggel kampányolt a csepeli SZDSZ a 2006-os önkormányzati választásokon. Az SZDSZ elnöke és a helyi MSZP-s vezetés azonban szó szerint érthették a kampányszöveget, hiszen a választások óta 22 millió forintot kapott az önkormányzati politikus cége különböző őrző-védő, takarítási és egyéb munkákra –tájékoztatta lapunkat Németh Szilárd, a csepeli Fidesz–KDNP frakcióvezetője.

Kál Károly saját bevallása szerint a rendszerváltás előtt „a BM kémelhárítási szakszolgálatának hivatásos állományában” szolgálta és védte a pártállamot – állítja Németh, aki Kállal kapcsolatban megjegyzi, hogy a rendszerváltás után, 1994–1998 között az MSZP önkormányzati képviselőjeként politizált Csepelen.

A csepeli ellenzéki politikus szerint Kál Károly cége az elmúlt hetekben azzal híresült el, hogy kiderült: havi 366 ezer forintért ő „ellenőrzi” a Csepelen található 1200 tonna rendkívül mérgező galvániszapot is. Orosz Ferenc MSZP-s alpolgármester tájékoztatása szerint ezt a tevékenységet május 11-e óta végzi a cég. Ez alatt az idő alatt azonban az egyik galvániszaptelepet ismeretlenek felgyújtották, a másikon pedig nő a veszélyes hulladék mennyisége, miközben az azt ellenőrző cég embereit még senki sem látta.

A csepeli Fidesz–KDNP-frakció az önkormányzati képviselők jogállásáról szóló törvény szellemével ellentétesnek és erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja, hogy képviselők cégei több tízmillió forint közpénzt kapjanak különböző feladatok elvégzésére, és így közvetve akár érdekeltté is válhassanak a galvániszap tárolásában.

Ezért az ellenzék Kál Károly ügyében összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez az önkormányzat szakbizottságánál. Továbbá azt kérik Tóth Mihály polgármestertől, hogy az „üvegzsebtörvénynek” megfelelően állítson össze és tegyen közzé pontos és átlátható kimutatást arról, milyen szerződéseket kötött és milyen kifizetéseket bonyolított le közpénzből Kál Károly cégeivel. Továbbá felkérik Csepel polgármesterét, hogy a nyilvánosság előtt magyarázza meg, miért pont egy képviselő, jelesül Kál Károly cégével kellett megkötni ezeket a szerződéséket?

Nem közpénz

Kál Károly lapunknak elmondta, hogy jelenleg az önkormányzat gazdasági társaságaival áll szerződésben, melyek nem közpénzt használnak. Mint mondta, 2006. október 1-től lett önkormányzati képviselő, és maga kezdeményezte az összeférhetetlenségi vizsgálatot a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnál. Kál idézett a hivatal 2006. november 3-i levéléből, melyben arról tájékoztatják, hogy képviselői megbízatása és gazdasági társaságban betöltött szerepe összeegyeztethető.

Tóth Mihály polgármester tárgyalásra hivatkozva hárította el megkeresésünket.

(MNO)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.