Mosonyi: A Mol–OMV-fúzió nem növelné a hatékonyságot

Nincs értelme annak, hogy a régió vezető olajvállalatai egymással folytassák a régió olajiparában az elmúlt időben lezajlott konszolidációt – jelentette ki Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója, és Hernádi Zsol, elnök-vezérigazgató kedden újságíróknak. A konszolidáció ugyanis a hatékonyság növelése nélkül semmit sem ér, ez pedig ezekben az esetekben nem valósulna meg – tette hozzá Mosonyi.

MNO
2007. 07. 10. 10:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelentősen megváltozott az olajpiac helyzete a régióban, amióta elkezdődött a konszolidáció folyamata. A mintegy 10 éve elkezdődött folyamata lényege ugyanis az volt, hogy a jórészt állami tulajdonú nem hatékony vállalatokat vették meg, annak érdekében, hogy piaci alapú versenyképes cégeket hozzanak létre. Amíg ugyanis 1998-1999-ben 12 dollár volt egy hordó olaj ára, addig jelenleg már 76 dollár, és a finomításon elérhető nyereség is a hordónkénti 1,5 dollárról 5-6 dollárra növekedett. Ez egyébként a gyakorlatban azt jelentette, hogy akkoriban egy finomítót jó esetben nullszaldó környékén lehetett működtetni.

Kitérve a Mol-OMV egyesülésére Mosonyi azt mondta: sok esetben 100, vagy több mint 60 százalékos piaci részesedést érne el a két cég, ami miatt megszűnne a verseny. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója hozzátette: a Mol partnerségi együttműködésben érdekelt portfolióelemek hasznosítására, a felek kölcsönös előnyére. Partneri tárgyalások egyébként nem szakadtak félbe, bár a hír okozott némi zavart a piacon.

Mosonyi György úgy vélte, ha az OMV-vel tárgyalni kezdenének a konszolidációról, akkor befagynának a Mol lehetőségei a további növekedésre, mert mindenki azt várná, mi lesz a megbeszélések eredménye. A Mol viszont a saját stratégiája alapján akarja a munkát folytatni, s nem akar belemenni egy olyan beszélgetésbe, amelynek a végső célja a Mol megvásárlása. Nagyon jó partneri lehetőségek vannak például Pakisztánban, és Oroszországban is például a kitermelésben – hangzott el.

A jelenleg zajló felvásárlási harcról azonban nem beszéltek a Mol vezetői, mivel ahogyan Hernádi Zsolt, elnök-vezérigazgató fogalmazott: mint menedzsment, nincsenek abban a helyzetben, hogy kommentálják a helyzetet, ez az igazgatóság dolga. Ők azt világíthatják meg, hogy a Mol-nak életképes és megvalósítható stratégiája van. A Mol-nak nagyon sok opciója van arra, hogy különböző eszközök működtetésére más cégekkel kooperáljon, de az attól függ, hogy melyik, milyen mértékben növeli a hatékonyságot.

A társaság saját részvényvásárlásairól annyit azért elárultak a Mol-vezetők, hogy az olajvállalatok többsége használja azt a technikát, hogy az elmúlt években keletkezett többletpénzt részvényvásárlásokkal juttatja vissza a tulajdonosoknak. A Mol esetében pedig ez azért volt indokolt, mert a cég szabad eszközei elérték a 1,5 milliárd dollárt, amihez hasonló készpénzzel csak a BP rendelkezett a világon.

Azt azonban nem közölték, hogy most mekkora a szabad pénzeszközök összege, s azt sem, hogy mennyi pénze van a Mol-nak akvizíciókra, csak annyit mondtak, hogy nem jelent a társaság számára gondot egy nagyobb felvásárlás

(origo.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.