Sólyom László kedden megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényt. A köztársasági elnök levélben tudatta döntését Szili Katalin házelnökkel. A visszaküldött törvénymódosítás a kistérségi társulásokról szóló törvény mellékletét módosítja, amely megállapítja a kistérségeket, a kistérségbe tartozó településeket és a kistérségek székhelyeit.
A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye kitér arra, hogy a vonatkozó jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy másik kistérségbe történő átsorolását a település önkormányzatának képviselő-testülete kezdeményezheti, a kezdeményezéshez csatolni kell a társulási tanács, a regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács és a közigazgatási hivatal véleményét.
Az államfő hivatala emlékeztet arra, hogy a kormány által eredetileg benyújtott törvényjavaslat ennek megfelelően csak olyan átsorolásokra tett javaslatot, amelyet az érintett önkormányzatok kezdeményeztek, és amelyeket a megyei és regionális fejlesztési szervek véleményeztek. A törvény parlamenti vitája során azonban – folytatja a kommüniké – az Országgyűlés elfogadott két módosító indítványt, amelyekben olyan települések kistérségi átsorolása szerepel, amelyek képviselő-testülete az átsorolást nem kezdeményezte, így az ügyben a törvény és a kormányrendelet által meghatározott megyei és regionális fejlesztési szervek sem fejthették ki véleményüket.
Az egyik ilyen elfogadott módosító javaslat a Sarkadi kistérség megszüntetésére tett javaslatot, holott onnan egyáltalán nem érkezett a miniszterhez kezdeményezés átsorolásra – olvasható a közleményben. Egy másik elfogadott indítvány Mikepércs és Bocskaikert átsorolására tett javaslatot a Debreceni kistérségbe, Bocskaikert képviselő-testülete azonban úgyszintén nem kezdeményezte átsorolását.
Az államfő szerint az érintett települések kezdeményezése hiányában beterjesztett és elfogadott módosító indítványok nem tartják tiszteletben az Országgyűlés által saját maga számára szabott eljárási rendet. Az államfő különösen aggályosnak tartja a Sarkadi kistérséggel kapcsolatos döntést.
Az állami vagyonról szóló törvény sem megfelelő
Szintén visszaküldte megfontolásra az állami vagyonról szóló törvényt az Országgyűlésnek az államfő. A köztársasági elnök levélben tudatta döntését Szili Katalin házelnökkel – közölte az államfő hivata.
Az állami vagyonról szóló, a parlamentben június 25-én elfogadott törvény az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlására létrehozza a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot, amelynek tagjait a miniszterelnök nevezi ki hat évre. A köztársasági elnök mostani indoklása szerint a tanács tagjainak megbízatása csak igen szűk körben, lényegében alkalmatlanná válás vagy bizonyos kötelezettségszegések miatt szüntethető meg.
Sólyom László álláspontja szerint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a törvénnyel olyan hatáskörök gyakorlására kap felhatalmazást, amelyek a mindenkori kormány felelősségi körének lényegéhez tartoznak.
Az állami vagyonnal való gazdálkodásért viselt kormányzati felelősség miatt az államfő nem ért egyet azzal, hogy a tanács tagjai hatéves megbízatást nyerjenek úgy, hogy e tisztségükből csak alkalmatlanság vagy kötelezettségszegés miatt mozdíthatók el – szerepel a kommünikében.
A köztársasági elnök szerint a parlamenti ciklusokhoz nem igazodó hosszúságú tisztségek a kormánytól független alkotmányos intézmények esetében indokoltak; a kormányzati felelősség körébe tartozó hatáskörök esetén azonban nem elfogadhatóak.
(MTI)
Gál Kinga: Von der Leyen agóniája ma bizonyítottan elkezdődött
