A kormánypártok nem állapodtak meg az egészségbiztosítási régiók méretéről, mert a szakértői munkák még nem tartanak ott, hogy a politikusok ezt a vitát le tudnák zárni – közölte Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szocialista elnöke a koalíciós pártok estébe nyúló megbeszélését követően szerdán. Hangsúlyozta: fontos, hogy tartsák a határidőt (szeptember vége), de ennél fontosabb szempont, hogy egy működőképes, megfelelő garanciákat tartalmazó modellről nyújtsanak be törvényjavaslatot.
-Ha a szakértői igény az, hogy itt még nézzünk meg dolgokat, hogy még legyen két hetünk, akkor lesz két hetünk – jegyezte meg. Mint mondta, további konzultációkra van szükség, de ettől függetlenül folytatódnak a koalíciós egyeztetések.
-Nem is volt célunk most a megegyezés – jelentette ki Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, hangsúlyozva: azzal a céllal ültek tárgyalóasztalhoz, hogy az ágazat más területeit érintő, a koalíciós megállapodásban szintén szereplő határidős kérdéseket áttekintsék. Ezek a járóbeteg-ellátás fejlesztése, a háziorvosi rendszer javítása, valamint a minőségbiztosítás, a népegészségügyi programok folytatása és a kórházak gazdasági társasággá alakítása, amelyekben egyetért a két párt – tette hozzá.
Kökény Mihály szerint az egészségügy reformja nem szűkíthető le csak a finanszírozás átalakítására. A politikus elmondta, hogy a kórházak gazdasági társasággá alakulásához szükséges törvényi szabályozáson az ősszel változtatnak, mert ösztönző szabályozást szeretnének kialakítani. Utóbbival kapcsolatban a tárcavezető közölte: az önkormányzatoknál – párthovatartozástól függetlenül – nagy a késztetés arra, hogy kórházaikat gazdasági társasággá alakítsák át, és ezen dolgoznak.
-Ma azokról a kérdésekről beszéltünk, amelyek a biztosítási rendszer átalakítása mellett szintén meg kell reformálni, mert – mint mondta -, ha az ágazat egyéb részéhez nem nyúlnak, akkor hiába változtatnának a finanszírozáson, nem lenne jobb az ellátás rendszere.
A népegészségügyi programról Horváth Ágnes elmondta: az egészségfejlesztésre és nevelésre szeretnének több figyelmet fordítani; ezekre szintén lehívhatók európai uniós források. Mint hangoztatta: a 2007-2013-as uniós költségvetési évben Magyarország egészségügyre mintegy 400 milliárd forintot fordíthat. Ezt a pénzt „nagyon jól kell elkölteni„, és ebből a forrásból olyan fejlesztéseket kell támogatni, ahol biztosított az intézmények hosszú távú működtetése. Elsőbbséget élveznek az egyetemek, valamint a nagy kórházak – tette hozzá, illetve a daganatos betegek ellátásában részt vevő intézmények, hiszen ezen betegek kezelése egyenlőtlen és igazságtalan Magyarországon. Az ellátás javításáért számítanak a szakmai kollégiumok véleményére – tette hozzá Horváth.
(mti)
Vizsgálat indult Franciaországban a X ellen, mert az algoritmusa alkalmas lehet külföldi beavatkozásra
