A köztársasági elnök kiemelte: minden nagy, legendás professzor példájával, egyéniségével hatott. Az államfő harmadik alkalommal adja át az egyetemi tanári kinevezéseket, amely kapcsán úgy fogalmazott, ez alatt a három év alatt is folytatódott az egyetemi világ forrongása: integráció, Bologna, finanszírozási kérdések, felszámolóbiztosok és menedzserek, folyamatosan növekvő hallgatói létszám, benne élesen elkülönülve az egyre rosszabb előképzettségű tömeg és az egyre jobb, vékony elit réteg. A kinevezések átadásának ünnepi volta felment minket az alól, hogy a magyar oktatásügy, művelődés átfogó problémáiról beszéljünk – jegyezte meg Sólyom László.
Az államfő azonban feltette a következő kérdéseket: kell-e, és ha igen, milyen eszközökkel szabad a munkaerő-piachoz igazítani az egyetemi kínálatot, kikből legyenek szakmunkások, hogyan lehetne az egyetemi kutatóhelyek és a gazdaság felhasználóinak kapcsolatát sokkal erősebbé tenni? Ezekben a stratégiai kérdésekben a professzori karnak kell, hogy legyen véleménye – tette hozzá.
A jövőről szólva azt hangoztatta: miközben nő a hallgatói létszám, és ezen belül is az esti, a levelező és a távoktatás aránya, a doktoranduszok száma gyakorlatilag változatlan. A PhD és kandidátusi fokozattal rendelkezők kétharmada elmúlt hatvanéves, és 88 százaléka ötven év feletti – mutatott rá. Ezzel kapcsolatban Sólyom hangsúlyozta azt is, hogy bármilyen szükség van is a fiatalabb, minősített oktatókra, az üzemszerű működés és az akkreditációs követelmények miatt, nem szabad engedni a követelményekből, márpedig aggasztó az egyes doktori iskolák közötti különbség – tette hozzá.
A köztársasági elnök köszöntője végén eredményes működést és még több örömet kívánt a professzor asszonyoknak és uraknak.
(MTI)
Útinform
Nagy a dugó az M0-snál
