Gyurcsány Horn hatalmas személyes szembenézéséről

Magyarország remek történelmi, politikai teljesítményt nyújtott 1989-ben, amiért Németországtól és Európától is nagy megbecsülést kapott – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Az első tégla a berlini falból elnevezésű ünnepi konferencia nyitóbeszédében a Parlamentben.

MNO
2007. 09. 09. 8:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyurcsány véleménye szerint a közép-kelet-európai diktatúrák azért omlottak össze sorban, mert a névtelen, hétköznapi emberek felmondták az engedelmességet, új világot akartak építeni, és ezt a vágyat egészítette ki, hogy voltak olyan vezetők, akik sokszor hatalmas személyes szembenézéssel belátták: a nemzet ügye elválaszthatatlan a szabadság és a demokrácia ügyétől.

A kormányfő ezek közé a politikusok közé sorolta többek között Gorbacsovot, Németh Miklóst és Horn Gyulát.

Köszönetet mondott Magyarországnak a német újraegyesítésben vállalt szerepéért Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter az ünnepi konferencián. Genscher hangsúlyozta: Magyarország történelmi érdeme, hogy 1989. szeptember 10-én nyugati határa megnyitásával kiverte az első téglát a berlini falból, ami a legnehezebb feladat volt Németország újraegyesítésében. Az egykori német miniszter méltatta Németh Miklós akkori miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter szerepét, akik „a megfelelő időben megfelelő döntést hoztak”. Felidézte továbbá a német és a magyar nép második világháború utáni sorsának közös pontjait és emlékeztetett, hogy a német külpolitikában mindig egyetértés volt Magyarország támogatását, a Magyarországhoz való kötődést illetően.

Rita Süssmuth, a Bundestag volt elnöke is háláját fejezte ki a korabeli magyar vezetésnek, amelynek „különleges bátorságát” Németország soha nem felejti el. Franz Vranitzky egykori osztrák kancellár beszédében hangsúlyozta, hogy az ünnepi megemlékezés a transzatlanti partnerkapcsolat nélkülözhetetlenségéről is szól, utalva ezzel az Egyesült Államoknak a ,89-es eseményekben betöltött szerepére.

Kovács László szerint a nemzeti összefogás szép példája volt 1989-ben az a folyamat, ahogy a határnyitáshoz eljutottak. Az akkori külügyi államtitkár szerint ez nem egy emberhez köthető a határnyitás, mert sokan különböző posztokon megtették, amit meg kellett tenni. Ide sorolta Horn Gyula volt külügyminisztert és a tárca apparátusát, akik a javaslatot tették, azt előkészítették és lebonyolították, Németh Miklós volt kormányfőt, aki a javaslatot jóváhagyta, Horváth István belügyminisztert, aki felelősséget vállalt a határőrség tevékenységéért, a máltai szeretetszolgálatot, amely segítette a menekülteket, valamint az ellenzéki erőket, az MDF-et és az SZDSZ-t, amelyek támogatták a határnyitást. Szavai szerint azért Horn Gyula lett a határnyitás kulcsfigurája, mert a '80-as évek eleje óta kezdeményező módon folyamatosan az ország nyugat felé nyitásáért dolgozott.

Az államtitkárt meghívták, a külügyminiszterről megemlékeztek

A konferencia előadói között nem találjuk Horn Gyulát, viszont akkori politikustársai közül előadást tart Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter, Kovács László, aki a kérdéses időszakban külügyminisztériumi államtitkár volt. Előadást tart Franz Vranitzky volt osztrák kancellár, valamint Rita Süssmuth, a Bundestag volt elnöke is.

(mti, MNO)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.