Újabb cukorgyárakat zárhatnak be?

Az Európai Parlament megszavazta a tavaly bevezetett cukorreform felülvizsgálatáról szóló jelentést. Glattfelder Béla, néppárti képviselő szerint félő, hogy Magyarországon a kabai cukorgyár bezárását követően tovább csökken a termelés, és akár újabb cukorgyár-bezárásra is sor kerülhet.

A cukorreform felülvizsgálatát az Európai Bizottság azzal indokolja, hogy a 2006-ban bevezetett cukorreform nem érte el a célját, azaz nem alakult ki egyensúly az EU cukorpiacán. Ezért az Európai Bizottság most újabb 2 millió tonnával, azaz mintegy 13%-kal akarja csökkenteni az európai cukortermelési kvótát.

Glattfelder Béla szerint Brüsszel most újabb értelmetlen áldozatot kér az európai cukorágazattól, mivel a cukorpiaci egyensúly addig nem fog létrejönni, amíg a jogszabályok nem gondoskodnak hatékony importvédelemről. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a cukorreformról elfogadott tavalyi parlamenti jelentésben már szerepeltek azok a javaslatai, amelyek megfelelő korlátokat jelentettek volna a harmadik országokból (pl. Brazília) származó behozatal ellen. Az Európai Bizottság és a mezőgazdasági miniszterek tanácsa végül nem építette be ezeket a javaslatokat a végleges jogszabályba.

A kvótavisszaadás joga korábban csak a gyárakat illette meg. Az Európai Bizottság mostani javaslatának új eleme, hogy a gazdák a korábbiaknál kedvezőbb feltételek mellett, akár saját maguk is visszaadhatják termelési jogaikat. Emiatt viszont a gyárak alapanyag-ellátása kerülhet veszélybe. Glattfelder Béla emlékeztetett arra, hogy a cukorreform kezdetekor a kormány alábecsülte annak várható hatásait. Gráf József akkor úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon nem fog gyárbezárásra sor kerülni. Azóta a legversenyképesebb hazai gyárat, a kabait, már bezárták. A megmaradt gyárak kisebb kapacitásaik miatt kevésbé versenyképesek, ezért a kvóták csökkentése számukra fokozott veszélyt jelent, és gyárbezárásokhoz vezethet.

A néppárti képviselő a jelentésben benyújtott egyik módosító javaslatában azt kezdeményezte, hogy azokban a tagállamokban, amelyekben legalább 20 százalékos kvótavisszaadás történt, ne kelljen újabb kvótacsökkentést végrehajtani. Az Európai Parlament végső jelentésében azt javasolja, hogy először azokban a tagállamokban legyen kvótacsökkentés, ahol az elmúlt időszakban 13,5 százaléknál kevesebb cukorkvótáról mondtak le a termelők. Mivel Magyarországon 25 százalékkal csökkent a termelés, ha a tanács is elfogadja ezt a javaslatot, akkor hazánkban nem kell a cukortermelés további zsugorodására számítani.

A képviselő ugyanakkor üdvözölte, hogy az európai parlamenti szavazáson többséget kapott az a javaslata, amely a tagállam döntésének függvényében lehetővé teszi, hogy először a kisebb, kevésbé versenyképes termelők adhassák vissza répaszállítási jogaikat (kvótájukat). Ez jelentős kedvezmény a kisebb termelők számára, és hozzásegíti az európai cukorágazatot ahhoz, hogy nemzetközileg is versenyképesebb legyen.

Surján László, a Költségvetési Bizottság néppárti társkoordinátora – aki a bizottság véleményét elkészítette – a plenáris vitában felhívta a figyelmet: ha nincs más megoldás a piaci egyensúly helyreállítására, akkor helyesebb a termelőket támogatni, mint a feldolgozókat. A képviselő hangsúlyozta azt is: egyes országok, köztük hazánk már a korábbi reform kapcsán csökkentették termelésüket, ha most javulnak a visszalépés feltételei, ezeket az országokat utólag kompenzálni kellene – közölte az EP néppárti frakciójának sajtóosztálya.