Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lapban Oliver Pink ÖVP-kongresszus: a szövetségek terhe című cikkében foglalkozik a pénteki néppárti tanácskozással. Josef Pröll lesz az Osztrák Néppárt 14. elnöke, egyúttal átveszi egy olyan alakulat politikai vezetését, melynek struktúrái még 1945-ből származnak. E párt egyes társadalmi csoportok szövetségeként értelmezte önmagát, ám ma már ez a struktúra reménytelenül elavult, mert minden döntésében figyelnie kell az érintett részszervezetek érzékenységére.
Most az ÖVP-közeli szakszervezetek (ÖAAB) emberének számító Michael Spindelegger által elfoglalt nemzetgyűlési alelnöki székbe egy másik ÖAAB-s személy, Fritz Neugebauer ült be, ami ugyan biztosítja a párton belüli békét, de nem garantálja a választói sikereket. Josef Klaus 1966-os abszolút győzelme óta az ÖVP – leszámítva szerencsés 2002-es győzelmüket – a nemzetgyűlési választásokon nem ünnepelhette győzelmét, mert vagy vesztett, vagy a második lett az SPÖ után. Legutóbb mindkét eset bekövetkezett.
Pénteken Josef Pröllt a welsi pártkongresszuson elnökké választják. Az új elnök alatt kell mindennek megváltoznia. A 40 esztendős politikus a párt történetében a legfiatalabb elnök. A problémák azonban már régről ismertek. A struktúrakonzervatív gazdák és a keresztény szakszervezetek tagjai állnak szemben a gazdasági liberalizmust hirdető vállalkozókkal.
A nagyvárosi homoszexuális partnerség és a tagolatlan iskolarendszer támogatói birkóznak meg a konzervatív, vidéki templomba járókkal a társadalompolitikai kérdésekben. Ez feloldhatatlan dilemmát jelent Josef Pröll számára, kivéve, ha ő is az egyik oldalra áll. A perspektívabizottság vezetőjeként inkább a liberális modernizátorok táborába tartozott.
Azonban a szövetségek teljes figyelmen kívül hagyásával Pröll nem tud kormányozni. Ez az elmúlt napokban vált számára világossá. Például Pröll képtelen volt az általa kiszemelt Herbert Paierlt gazdasági miniszterré tenni. A gazdasági kamarához tartozó Reinhold Mitterlehner kapta meg a posztot.
A szövetségek mellett ott vannak a tartományok, melyek az ÖVP-ben még mindig nagyobb szerepet töltenek be, mint az SPÖ-ben. Jelenleg a tiroliak mérgesek, mert a személycseréknél megkerülték őket, ezért éppúgy, mint a néppárti nőszövetség, ők is dühösek az alacsony kormányzati reprezentáltság miatt. Egy radikális pártátalakítás Pröll idejében is valószínűtlen, legfeljebb néhány csavaron húznak egyet, ám az országos struktúra változatlan marad.
A médiakorszakban azonban sokkal fontosabb a pártelnök személye. Pröllnek e tekintetben előnye a kedélyessége és fiatalossága, modernitása, miközben paraszti származású és tagja a Pröll-klánnak, az ÖVP magtartományának számító Alsó-Ausztria első családjának.
Pröll most a Doris Bures-trükkel operál: az SPÖ pártigazgatója a 2008-as kampány elején kijelentette, hogy a párt csak 21-22 százalékon áll. Belső használatra Josef Pröll is szívesen hangsúlyozza, hogy az ÖVP gyakorlatilag halott. Ebből az következik, hogy csak javulhat a helyzet.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap A szélsőjobboldaliság nem peremjelenség című írásában ismertet egy igen tanulságos tanulmányt. A szélsőjobboldaliság továbbra is jelentős gondot okoz Németországban. Egy aktuális közvélemény-kutatás alapján a szélsőjobboldali nézetek széles támogatást élveznek a németek körében. Országosan a válaszadók egyötöde idegenellenes nézeteket táplál, és 15 százalék soviniszta – áll a lipcsei egyetem és az SPD-közeli Friedrich Ebert Alapítvány tanulmányában. Egyes antiszemita tézisekre is egyetértő válaszokat kaptak a májusban és júniusban megkérdezett 2426 14 és 91 év közötti személytől. Közülük 1921 nyugat- és 505 keletnémet volt.
A szélsőjobboldaliság nem peremjelenség – nyilatkozták a tanulmány készítői a sajtóbemutatón, különbségek a megnyilvánulási formák között fedezhetők fel. Legtöbben nem mutatják ki szélsőséges beállítottságukat, a két nagy pártot választják, többségük tagja a szakszervezeteknek és az egyházaknak.
Tartományi összehasonlításban Bajorországban az idegenellenes beállítódás a maga 39,1 százalékával azonos szinten áll Szászország-Anhalt 39,3 százalékával, amit Brandenburg 34,6, Mecklenburg-Előpomeránia 32,2 százalékkal követ. Az antiszemitizmus és sovinizmus kérdésében a bajorok mutatták a legnagyobb egyetértést. Ezzel szemben 16 százalékos értékkel a legtöbben Mecklenburg-Előpomerániában támogatnának egy diktatúrát.
A szélsőjobboldal elleni politikai munka eredményeként a tanulmány a Nyugat-Németországban csökkenő idegenellenességet említette. Ezzel szemben ez keleten két százalékkal magasabbra, 32,6 százalékra emelkedett. Az antiszemitizmus országosan emelkedett 3,7 százalékról 7,9-re. (Megjegyzendő: ezt a tanulmányt is egy politikai munkát végző alapítvány készítette, mely érdekelt abban, hogy létét és tevékenységét igazolja – szerk.)
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
