A szélsőjobboldaliság nem peremjelenség Németországban

A Die Presse a pénteki ÖVP-kongresszus alkalmából részletesen ismerteti a néppárt belső problémáit. A Die Welt szerint érzékelhetően nő az idegenellenesség és az antiszemitizmus Németországban, úgy fogalmaznak, hogy a szélsőjobboldaliság nem peremjelenség Németországban.

2008. 11. 28. 14:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák lapban Oliver Pink ÖVP-kongresszus: a szövetségek terhe című cikkében foglalkozik a pénteki néppárti tanácskozással. Josef Pröll lesz az Osztrák Néppárt 14. elnöke, egyúttal átveszi egy olyan alakulat politikai vezetését, melynek struktúrái még 1945-ből származnak. E párt egyes társadalmi csoportok szövetségeként értelmezte önmagát, ám ma már ez a struktúra reménytelenül elavult, mert minden döntésében figyelnie kell az érintett részszervezetek érzékenységére.

Most az ÖVP-közeli szakszervezetek (ÖAAB) emberének számító Michael Spindelegger által elfoglalt nemzetgyűlési alelnöki székbe egy másik ÖAAB-s személy, Fritz Neugebauer ült be, ami ugyan biztosítja a párton belüli békét, de nem garantálja a választói sikereket. Josef Klaus 1966-os abszolút győzelme óta az ÖVP – leszámítva szerencsés 2002-es győzelmüket – a nemzetgyűlési választásokon nem ünnepelhette győzelmét, mert vagy vesztett, vagy a második lett az SPÖ után. Legutóbb mindkét eset bekövetkezett.

Pénteken Josef Pröllt a welsi pártkongresszuson elnökké választják. Az új elnök alatt kell mindennek megváltoznia. A 40 esztendős politikus a párt történetében a legfiatalabb elnök. A problémák azonban már régről ismertek. A struktúrakonzervatív gazdák és a keresztény szakszervezetek tagjai állnak szemben a gazdasági liberalizmust hirdető vállalkozókkal.

A nagyvárosi homoszexuális partnerség és a tagolatlan iskolarendszer támogatói birkóznak meg a konzervatív, vidéki templomba járókkal a társadalompolitikai kérdésekben. Ez feloldhatatlan dilemmát jelent Josef Pröll számára, kivéve, ha ő is az egyik oldalra áll. A perspektívabizottság vezetőjeként inkább a liberális modernizátorok táborába tartozott.

Azonban a szövetségek teljes figyelmen kívül hagyásával Pröll nem tud kormányozni. Ez az elmúlt napokban vált számára világossá. Például Pröll képtelen volt az általa kiszemelt Herbert Paierlt gazdasági miniszterré tenni. A gazdasági kamarához tartozó Reinhold Mitterlehner kapta meg a posztot.

A szövetségek mellett ott vannak a tartományok, melyek az ÖVP-ben még mindig nagyobb szerepet töltenek be, mint az SPÖ-ben. Jelenleg a tiroliak mérgesek, mert a személycseréknél megkerülték őket, ezért éppúgy, mint a néppárti nőszövetség, ők is dühösek az alacsony kormányzati reprezentáltság miatt. Egy radikális pártátalakítás Pröll idejében is valószínűtlen, legfeljebb néhány csavaron húznak egyet, ám az országos struktúra változatlan marad.

A médiakorszakban azonban sokkal fontosabb a pártelnök személye. Pröllnek e tekintetben előnye a kedélyessége és fiatalossága, modernitása, miközben paraszti származású és tagja a Pröll-klánnak, az ÖVP magtartományának számító Alsó-Ausztria első családjának.

Pröll most a Doris Bures-trükkel operál: az SPÖ pártigazgatója a 2008-as kampány elején kijelentette, hogy a párt csak 21-22 százalékon áll. Belső használatra Josef Pröll is szívesen hangsúlyozza, hogy az ÖVP gyakorlatilag halott. Ebből az következik, hogy csak javulhat a helyzet.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilap A szélsőjobboldaliság nem peremjelenség című írásában ismertet egy igen tanulságos tanulmányt. A szélsőjobboldaliság továbbra is jelentős gondot okoz Németországban. Egy aktuális közvélemény-kutatás alapján a szélsőjobboldali nézetek széles támogatást élveznek a németek körében. Országosan a válaszadók egyötöde idegenellenes nézeteket táplál, és 15 százalék soviniszta – áll a lipcsei egyetem és az SPD-közeli Friedrich Ebert Alapítvány tanulmányában. Egyes antiszemita tézisekre is egyetértő válaszokat kaptak a májusban és júniusban megkérdezett 2426 14 és 91 év közötti személytől. Közülük 1921 nyugat- és 505 keletnémet volt.

A szélsőjobboldaliság nem peremjelenség – nyilatkozták a tanulmány készítői a sajtóbemutatón, különbségek a megnyilvánulási formák között fedezhetők fel. Legtöbben nem mutatják ki szélsőséges beállítottságukat, a két nagy pártot választják, többségük tagja a szakszervezeteknek és az egyházaknak.

Tartományi összehasonlításban Bajorországban az idegenellenes beállítódás a maga 39,1 százalékával azonos szinten áll Szászország-Anhalt 39,3 százalékával, amit Brandenburg 34,6, Mecklenburg-Előpomeránia 32,2 százalékkal követ. Az antiszemitizmus és sovinizmus kérdésében a bajorok mutatták a legnagyobb egyetértést. Ezzel szemben 16 százalékos értékkel a legtöbben Mecklenburg-Előpomerániában támogatnának egy diktatúrát.

A szélsőjobboldal elleni politikai munka eredményeként a tanulmány a Nyugat-Németországban csökkenő idegenellenességet említette. Ezzel szemben ez keleten két százalékkal magasabbra, 32,6 százalékra emelkedett. Az antiszemitizmus országosan emelkedett 3,7 százalékról 7,9-re. (Megjegyzendő: ezt a tanulmányt is egy politikai munkát végző alapítvány készítette, mely érdekelt abban, hogy létét és tevékenységét igazolja – szerk.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.