Mind érdekesebb vita bontakozik ki a Közérdekvédelmi Hivatalról. Az új szervezet – az igazságügyi minisztérium közlése szerint – jövőre kezdené meg működését, 35 munkatárssal. Kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e a Közérdekvédelmi Hivatalra, és ha igen, milyen keretek között és mely feladatokkal.
Az álláspontok az ügyben eltérnek egymástól. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa immár másodszor adott ki közleményt arról, hogy az új hatóság terve igen súlyos alkotmányos kételyeket ébreszt, ezért a leghatározottabban ellenzi annak létrehozását. Szabó Máté elfogadhatatlannak tartja, hogy a bűnüldözés esetleges működési zavarait nem a meglévő intézmények hatékonyságának növelésével, hanem új, kétes hatáskörű hivatal felállításával kezeljék. Merthogy a Közérdekvédelmi Hivatal erős vizsgálati jogkörökkel rendelkezne. Például a korrupciógyanús ügyekről bizonyítékokat szerezhetne be, személyeket hallgathatna ki, dokumentumokat kérhetne el, és helyszíni vizsgálódást is folytathatna. Szabó Máté aggályosnak ítéli, hogy parttalan vizsgálati jogosultsággal kívánják felruházni az új hatóságot. Így annak munkatársai akár házkutatást is tarthatnának a köztársasági elnöknél, a parlamenti pártok frakcióinál, az Alkotmánybíróságon vagy éppen az Állami Számvevőszéknél. Ráadásul a létrehozandó szervezet parlamenti kontrolljáról egy szó sem esik.
Az ombudsman jogállamban szokatlan megoldásnak nevezte, hogy a Közérdekvédelmi Hivatal tevékenységét fizetett állampolgári bejelentésekre – Szabó Máté olvasatában besúgásra – alapoznák. Az új hatóság ugyanis főként akkor kezdene vizsgálódásba, ha valamelyik alkalmazott vagy közszolga a munkahelyén tapasztalt korrupcióról értesítené az új hatóságot. Ha a bejelentés megalapozottnak bizonyul, a hivatal – azon túl, hogy feljelentést tesz – bírságot szab ki a visszaélés elkövetőjére, amelyből a korrupciót feltáró magánszemély is részesülne. Kérdésünkre az igazságügyi tárcánál rögzítették: a Közérdekvédelmi Hivatal koncepcióján az ombudsman véleménye ellenére sem változtatnak. A korrupció elleni elképzelésekről folytatott vitában ugyanis a civil szervezetek jelentős többsége támogatta az új hivatal létrehozását. Sőt az erős vizsgálati jogkört kifejezetten szükségesnek tartották.
Az egyeztetéseken a Transparency International (TI) magyarországi szervezete is részt vett, ám a korrupcióellenes alapítvány szakemberei épp a vizsgálati jogkört kifogásolták. – A Közérdekvédelmi Hivatal a jelenleginél nagyobb védelmet nyújthatna a visszaéléseket feltáró személyeknek, ezért azt támogatjuk – mondta lapunknak Alexa Noémi. A TI hazai szervezetének ügyvezető igazgatója azonban hozzátette: a vizsgálati jogköröket kifogásolják. – A bűnüldöző szervek, a rendőrség és az ügyészség pillanatnyilag nem tudnak hatékonyan fellépni a korrupció ellen – közölte Alexa Noémi, aki szerint ezt bizonyítja, hogy évente átlagosan nagyjából csupán 350 korrupciós ügyben hoznak ítéletet a magyar bíróságok. A TI úgy látja: először a bűnüldözés működési zavarait kell feltárni. – Addig viszont hiba lenne a Közérdekvédelmi Hivatalt vizsgálati jogkörrel felruházni – fogalmazott Alexa.
origo.hu
A német média beszivárgott a magyar balos médiába
