Az MNV végre eleget tett annak a jogerős bírósági döntésnek, amely már februárban arra kötelezte a nagy állami vállalatokat, hogy felső vezetőik bérét és egyéb juttatásait közérdekű adatként nyilvánosságra kell hozniuk. A pert a Társaság a Szabadságjogért segítségét kérve még a Blikk indította és nyerte meg, igaz, a napilap eredetileg a Szerencsejáték, a MÁV, az MNV, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Posta Zrt. adatait követelte. Az MNV végül úgy döntött, ne csak az öt cég vezetőjéről derüljön ki, mennyit visznek haza, hanem valamennyi, a törvény szerint tartós állami tulajdonú vállalat első emberéről is. Az adatokat egyébként eddig arra hivatkozva nem hozták nyilvánosságra, hogy még várják az ítélet és az indoklás írásos változatát, és csak ezt követően tesznek eleget a bíróság döntésének.
A tegnap összesen negyven cégről közölt adatok szerint huszonketten keresnek havi bruttó kilencszázezer forint felett. Közülük tizenheten egymillió, kilencen kétmillió, négyen pedig havi hárommillió forint feletti összeget tesznek zsebre. Egy-két vezető kivételével valamennyien éves alapbérük nyolcvan százalékát kaphatják prémiumként, ami szinte kétszeres végösszeget jelent, amit különböző jutalmak, tiszteletdíjak egészíthetnek ki. Végkielégítésüket pedig a munka törvénykönyve alapján állapítják meg, ennek mértéke három munkaév esetén egyhavi, öt év esetén két-, tíz év esetén három-, tizenöt év esetén négy-, húsz év esetén öt-, huszonöt év esetén pedig hathavi átlagkereset összege.
A csúcson havi 3,6 millió forint feletti fizetéssel Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank, illetve Bodnár Zoltán, a Magyar Export-Import Bank Zrt. vezérigazgatója áll. De hasonló összeggel büszkélkedhet az MNV vezérigazgatója, Tátrai Miklós Zoltán, aki havi 3,5 milliót visz haza, s 3,42 milliót kap Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója. Ők átlagosan, fejenként tehát évi negyvenmillió forintot keresnek, amihez hozzáadódik a harmincmilliós prémium, a végösszeg tehát hetvenmillió forint.
A havi egymillió forint felett kereső huszonkét vezető éves szinten átlagosan 18 milliót visz haza bérként, tizennégymilliós prémiumukkal együtt összesen harmincmilliót. Hogy a Bajnai Gordon által bejelentett, mindenkit érintő és mindenkitől áldozatot követelő megszorítások az érintetteket is elérik-e, az MNV-nél azt mondták: erre csak később, konkrét kormányzati intézkedések ismeretében tudnak válaszolni.
Ismert, múlt pénteken a szocialista Bókay Endre, a párt Baranya megyei képviselő-csoportjának vezetője Bajnai Gordon megszorítócsomagjának támogatásáért feltételül szabta, hogy az ország vezetői, a képviselők mellett állami cégek vezetői, felügyelőbizottságok tagjai is vállaljanak részt a nehézségekben: a fizetésüket, a bérüket, a juttatásaikat jelentős mértékben csökkentsék. Bókay azt mondja, hogy a megszorításokat a politikai osztálynak magán kell kezdenie, s ennek kell hatnia az állami gazdasági szféra vezetőire is. Megjegyezte, ennek részleteit nem dolgozták ki, szerinte részletes szabályozást minderre nem is lehetséges meghozni.
Szerinte elsősorban egy programot, egy lényeges elvet fogalmazott meg, úgy érzékeli, hogy javaslatát Bajnai Gordon mellett mások is elfogadták. Az MSZP-s honatya hozzátette: a képviselői költségtérítések ügyében készül egy előterjesztés, ami a parlament elé kerül majd, amely szintén ugyanennek az elképzelésnek a része.
Hasonló javaslattal élt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is. Szerintük mindenkinek, aki bruttó hétszázezer forintnál – azaz a minimálbér tízszeresénél – többet keres, le kellene mondania fizetése efölötti részéről. A szakszervezet a parlamenti képviselőktől, a minisztériumi szakemberektől, a munkaadóktól, illetve minden, a megszorításokat helyeslő gazdasági szakembertől, bankártól, közéleti szereplőtől elvárja, hogy kezdje magán az áldozatvállalást.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
