Megalapozott Orbán Viktor kijelentése Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban

A koppenhágai kritériumok világos feltételeket szabnak az uniós csatlakozásra, és jelenlegi állapotában Ukrajna nem képes teljesíteni ezeket – mondta el lapunknak ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója. Ifj. Lomnici Zoltán szerint míg Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta óriási lendülettel igyekszik felszámolni a liberális hálózatot, az Európai Unió továbbra is nyitott kapukat biztosít Soros és az általa támogatott szervezetek számára.

Orbán Viktor miniszterelnök Fotó: AFP

Mindezt számos korrupciós botrány is alátámasztja. Az egyik legkirívóbb eset az volt, amikor ügyészek tömegesen kerültek ki a katonai szolgálat alól hamis orvosi igazolások segítségével. Egy másik jelentős botrány 2024 júliusában robbant ki, amikor kiderült, hogy az ukrán hadseregnek szánt támogatások egy részét (körülbelül 3,7 millió dollárt) tisztviselők egyszerűen el akartak sikkasztani.

Mindezek fényében Orbán Viktor kijelentése, miszerint Ukrajna uniós tagságának előfeltételei nem adottak, jól megalapozottnak tűnik

– hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.

Az ország gazdasági mutatói jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól, az infláció és a korrupció magas szinten van. A koppenhágai kritériumok világos feltételeket szabnak az uniós csatlakozásra, és jelenlegi állapotában Ukrajna nem képes teljesíteni ezeket – tette hozzá. 

A miniszterelnök az ülésen arról is beszélt, hogy miután a globalista erők Donald Trump amerikai elnök beiktatásával elvesztették Washingtont, így Brüsszel felé fordultak.

Donald Trump elnöki beiktatása jelentős fordulópontot jelent a nemzetközi politikában, különösen a globalista liberális ideológia képviselői számára. Trump politikája a nemzeti szuverenitás és a hagyományos értékek előtérbe helyezésére összpontosít, szemben a globalista törekvésekkel. Ez a megközelítés kihívást jelent a globalista liberális ideológia számára, amely eddig jelentős befolyással bírt Washingtonban

– mondta ifj. Lomnici Zoltán.

A szakértő szerint Trump elnök beiktatása óta olyan tempóban számolja fel a washingtoni székhelyű nemzetközi liberális hálózatot, hogy azt követni is nehéz.

Például Trump elnök szigorú intézkedéseket vezetett be az illegális bevándorlás ellen, beleértve a tömeges kitoloncolásokat és a határvédelem megerősítését. 2025 januárjában több mint kilencszáz illegális bevándorlót deportáltak egy nap alatt. Emellett az elnök beiktatása után bejelentette, hogy a hivatalos amerikai kormányzati politika szerint mostantól csak két nem létezik: férfi és nő

– emlékeztetett az alkotmányjogász.

Ezek a folyamatok egyértelműen azt mutatják, hogy Soros György és hálózata Washington elvesztésével egyre inkább az Európai Unió intézményeire és az európai adófizetők pénzére támaszkodik befolyásának fenntartása érdekében. Bocskor Andrea, korábbi Európai Parlamenti képviselő szerint 2014 és 2018 között Soros György és lobbistái legalább 64 alkalommal tárgyaltak a bizottság vezető tisztségviselőivel – mondta ifj. Lomnici Zoltán.

Az Európai Unió továbbra is nyitott kapukat biztosít Soros és az általa támogatott szervezetek számára, miközben az európai polgárok adófizetőként akarva-akaratlanul is finanszírozzák ezt a globális hálózatot. Trump elnöksége így nemcsak az amerikai nemzeti szuverenitást erősítette meg, hanem rávilágított arra is, hogy a globalista érdekcsoportok számára Brüsszel maradt az utolsó jelentős bástya, amelyen keresztül befolyásolhatják a nyugati világ jövőjét

– vélekedett a szakértő.

Ukrajna esetleges uniós csatlakozásának egyik kiemelkedő veszélye, hogy a magyar gazdák elveszítik a terület alapú támogatásokat, és a pénz Ukrajnába kerül. Ifj. Lomnici Zoltán szerint az Európai Unió költségvetése véges, és minden új tagállam csatlakozása átalakítja a támogatási struktúrát. Ukrajna mezőgazdasági területeinek hatalmas mérete miatt az EU agrártámogatási rendszerének egy jelentős részét kellene átcsoportosítani az ukrán gazdák számára, ami a jelenlegi tagállamok, így Magyarország agrárágazatának támogatásait csökkentheti, hiszen a jelenleg 157 millió hektárnyi támogatásra jogosult európai uniós terület 41 millió hektárral bővülne.

Ráadásul, mivel az EU egyik legnagyobb agrártámogatási rendszere a közös agrárpolitika (KAP), annak forrásai korlátozottak, így Ukrajna belépésével az egy hektárra jutó támogatás csökkenhet a magyar termelők számára. Ez hosszú távon rontaná a magyar mezőgazdaság versenyképességét

– emelte ki a szakértő.

Ukrajna mezőgazdasági területei Európa legtermékenyebb földjei közé tartoznak, összesen 41 millió hektár termőfölddel rendelkezik, amelyből 32,5 millió hektár szántóföld. Az ország alacsonyabb termelési költségei, például olcsóbb munkaerő és kevésbé szigorú környezetvédelmi előírások, miatt az ukrán gazdák jelentős versenyelőnybe kerülhetnek az uniós termelőkkel szemben

– tette hozzá.

Mivel az EU-ban a gazdálkodók szigorúbb szabályozásoknak vannak alávetve (például vegyszerek használata, állatjóléti előírások), az ukrán importtermékek könnyebben és olcsóbban jelenhetnek meg az európai piacokon. Ez komoly árversenyt eredményezhet, amely különösen a közép-európai mezőgazdaság számára jelentene kihívást. Az ukrán mezőgazdasági termékek már most is komoly piaci nyomást gyakorolnak az uniós országokra. A háború miatti vámmentes kereskedelmi engedmények eredményeként az ukrán gabona és olajos magvak elárasztották az európai piacokat, ami a közép-európai gazdák számára jelentős bevételkiesést okozott

– hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán.

Ha Ukrajna teljes jogú EU-tagként csatlakozna, az uniós vám- és importkorlátozások végleg megszűnnének, ami tovább súlyosbítaná ezt a problémát. Már most is több uniós ország (például Lengyelország, Magyarország) sürgette az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali szabályok szigorítását. A verseny így még kiélezettebbé válna, amely hosszú távon számos uniós mezőgazdasági vállalkozás ellehetetlenüléséhez vezethet – mutatott rá az alkotmányjogász.

Miután az Egyesült Államok kivonul Ukrajna finanszírozásából, és az így keletkezett hiányt Brüsszel többek között a magyarokkal akarja megfizettetni. Egy javaslat szerint Magyarországnak évi kétszázmilliárd forintnak megfelelő összeget kellene adnia Ukrajna részére. A szakértő szerint a The New York Times/Ipsos januári felméréséből kiderült, hogy az amerikaiak többsége szerint az Egyesült Államok túl sok pénzt költött az ukrán támogatásokra, a megkérdezettek 51 százaléka vélte így. A kutatásból az látszik, hogy az amerikaiak többsége szerint a kormánynak a belpolitikai kérdéseket kellene középpontba helyeznie, a megkérdezettek hatvan százaléka úgy gondolta, hogy a tengerentúli ügyeket háttérbe kell szorítani.

Ez mind azután történt, hogy január 8-án a Biden-kormány bejelentette, hogy ötszázmillió dolláros katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának

– mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán.

Az alaptörvény B) cikke szerint Magyarország független, demokratikus jogállam. Ez biztosítja az ország önálló döntési jogát az államháztartás és külpolitikai irányvonalak tekintetében. Az indokolás értelmében egy alkotmányos elv az állam szuverenitásának külső oldalát megtestesítő függetlenség

– szögezte le az alkotmányjogász.

Az E) cikk (2)–(4) bekezdéséből fakadóan Magyarország csak olyan hatásköröket ruházhat át az Európai Unióra, amelyek nem sértik az alkotmányos identitást. Ha egy pénzügyi hozzájárulást kényszerítenének Magyarországra, az ellentétes lehet az alaptörvényben meghatározottakkal. A XIX. cikk (1) bekezdése szerint Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Ha egy ilyen kötelező támogatás csökkentené a magyar állampolgárok számára nyújtott szociális juttatásokat, ez sérthetné a magyar állam alapvető szociális kötelezettségeit – sorolta a vonatkozó hazai szabályokat.

Nem csupán a magyar alaptörvénynek nem felelne meg egy ilyen javaslat. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 310. cikk (1) bekezdés alapján az unió valamennyi bevételi és kiadási tételét elő kell irányozni az egyes pénzügyi évekre vonatkozóan és fel kell tüntetni a költségvetésben. Ha egy kötelező hozzájárulás az unió költségvetésén kívül esik, az sértheti ezt az elvet. A 125. cikk kimondja, hogy az unió nem felelős és nem vállal felelősséget a tagállamok kormányainak kötelezettségeiért, és fordítva. Egy kötelező pénzügyi hozzájárulás előírása ellentétes lehet ezzel a rendelkezéssel, mivel arra kényszerítheti a tagállamokat, hogy más államok pénzügyi kötelezettségeit vállalják át – mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán.

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikk (2) bekezdés szerint az unió tiszteletben tartja a tagállamok egyenlőségét az alapszerződések előtt, valamint nemzeti identitásukat, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik alapvető politikai és alkotmányos struktúráikhoz. Egy kötelező pénzügyi hozzájárulás sértheti a tagállamok nemzeti szuverenitását és egyenlőségét. Az 5. cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy az unió csak a tagállamok által ráruházott hatáskörök keretében járhat el. Ha a kötelező finanszírozás nem tartozik az unió hatáskörébe, annak előírása jogszerűtlen lehet – folytatta.

Az, hogy Brüsszel az amerikai támogatások elapadását az európai országokra, köztük Magyarországra akarja áthárítani, súlyosan sérti a nemzeti szuverenitást és az alaptörvény alapelveit. A magyar emberek pénzét nem lehet egy külső konfliktus finanszírozására kényszerrel elvonni, különösen úgy, hogy a magyar államnak elsődlegesen saját polgárai szociális és gazdasági biztonságát kell garantálnia. A magyar kormány nem engedhet ilyen kényszernek és határozottan el kell utasítania, hogy a magyar adófizetők pénzéből finanszírozzák Ukrajna háborúját. Ha az Egyesült Államok kivonul a finanszírozásból, nem az a megoldás, hogy Európára és benne Magyarországra erőltetik a terhet

– zárta elemzését ifj. Lomnici Zoltán.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: AFP)