Összevonják a BKV-s ügyek nyomozását?

A büntetőeljárásról szóló törvény szabályai szerint valószínűsíthető, hogy összevonják a BKV-s végkielégítések és tanácsadói szerződések miatt indított nyomozásokat – értesült lapunk. Nem zárható ki az sem, hogy a vizsgálatok során olyan dokumentumok kerülhetnek a nyomozó hatóságokhoz, amelyek más bűncselekmények gyanúját is megalapozhatják majd.

A BRFK gazdaságvédelmi osztálya augusztus 7. óta folytat nyomozást a BKV humánpolitikai igazgatója, Szalainé Szilágyi Eleonóra csaknem százmillió forintos végkielégítése ügyében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Információink szerint az eljárás során megállapították, hogy tavaly december 31-i hatállyal Antal Attila akkori vezérigazgató közös megegyezéssel megállapodott Szalainéval a munkaviszony megszüntetéséről, ami formailag úgy történt, mintha a humánpolitikai igazgatótól rendes felmondással váltak volna meg. A felmondás szerint Szalainé 97,2 millió forintos végkielégítésre, prémiumra és titoktartási díjra tarthatott igényt, amelyből 54,2 milliót kézhez kapott.
*
Megtudtuk azt is, hogy emellett Szalainé térítésmentesen megkapta szolgálati autóját, és a cégnél meglévő lakáshitelét elengedték. A megállapodást ezután módosították: Szalainét 2010. április 9-ig változatlan munkakörben tovább kívánták foglalkoztatni úgy, hogy a felmondásban meghatározott előnyök jártak neki. A nyomozás során kiderült az is, hogy a humánpolitikai igazgató előre hozott öregségi nyugdíjra is bejelentette igényét, amelyet már 2007 decemberétől meg is kapott. Erről a körülményről azonban nem értesítette munkaadóját, pedig a BKV-nál érvényben levő kollektív szerződés, a munka törvénykönyve és Szalainé munkáltatói szerződése szerint nem járt volna neki végkielégítés, ha nyugdíjat is kap. Információink szerint a nyomozók most azt vizsgálják, hogy ki, milyen döntéseket hozott a BKV-igazgató végkielégítésével összefüggésben, de a cég többi végkielégítését is ellenőrzik majd. A VI–VII. kerületi ügyészség ezzel párhuzamosan 23 BKV-s tanácsadói szerződést vizsgál, amelyek nyomán ügyvédi irodáknak, off-shore cégeknek utaltak ki több száz millió forintot. A nyomozás célja megállapítani, hogy volt-e tényleges teljesítés a megbízások mögött, és annak értéke arányban volt-e a kiutalt pénzekkel. Úgy tudjuk, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján valószínűsíthető a két nyomozás összevonása. Információink szerint az sem zárható ki, hogy az eljárások során a hatóságok tudomására juthat más, a BKV működését érintő egyéb jogellenes cselekményre vonatkozó adat, amelyek miatt új büntetőeljárások indulhatnak.