Obama csak az alkalomra vár, hogy lecsaphasson?

Bár Obama a kampányában a fegyvertartás szigorítását ígérte, az eltelt egy évben semmi nem történt ebben az ügyben. Sőt, egyes államok egyre lazább szabályokat fogadtatnak el – írja a The New York Times. A fegyverbarátok azonban attól tartanak, az elnök csak a megfelelő alkalomra vár. A BBC szerint Nagy-Britannia-szerte több mint 3000 önkéntes figyeli majd, betartják-e az újonnan megválasztott képviselők az ígéreteiket.

The New York Times (www.nytimes.com)

Egyre lazább fegyvertartási törvényeket fogadnak el az Obama terveitől félő államok – írja a The New York Times. Ugyan az elnök semmit nem tett, ami veszélyeztetné a fegyverbirtoklók jogait, sokan úgy gondolják, jobb az elővigyázatosság. Amikor az új demokrata elnök elfoglalta hivatalát, minden fegyverpárti rémülten zárta duplára a fegyverszekrény ajtaját: ez a liberális el fogja venni kedvenc puskáinkat!

Nem ez történt azonban: Obama hallgat a kérdésről, míg a fegyvertartók olyan új jogokat is megszereznek, melyeket korábban megtagadtak tőlük. Virginiában például az állami parlament elfogadta a törvényjavaslatot, mely lehetővé teszi rejtett fegyver viselését alkoholt is felszolgáló egységekben, míg az alsóház eltörölte a fegyvervásárlást havi egy darabra korlátozó tizenhét éves rendelkezést.

Nem mindenki ért egyet a lazítással: az 1993-ban életbe léptetett törvény támogatói azzal érvelnek, nem szeretnék, ha a keleti part minden bűnözője az ő államukba járna fegyvert venni, az ellenzők azonban a második alkotmánykiegészítésre hivatkoznak (ez biztosítja a fegyverviselés jogát), mondván, néhány New York-i gengszter miatt nem írhatják fölül az évszázados okmányt.

Az új, republikánus vezetés is a szabályozás eltörlése mellett állt, így minden akadály elhárult – a rendelkezést a múlt héten eltörölték, nagyjából három évvel a Virginiai Egyetemen történt mészárlás után, mely 32 diák életébe került. Arizona és Wyoming hasonló intézkedéseket fontolgat, Montana és Tennessee pedig már tavaly elfogadta azt a határozatot, mely szerint az állam területén készült fegyverekre és lőszerre nem vonatkozik a szövetségi szabályozás.

Míg a fegyverpártiaknak minden oka megvan az elégedettségre, a szigorúbb szabályozás sürgetői komolyan csalódtak az elnökben. Obama nem tartotta be kampányígéreteit: az elnök többek között a fegyvervásárlást háttérellenőrzés nélkül is lehetővé tévő jogi kiskapu bezárását, az automata fegyverek betiltását és a bűntények során használt fegyverek adatainak nyilvánossá tételét ígérte. „Merőben más képre számítottunk az elnök első egy éve után” – mondja Paul Hemke, a Brady Campaign nevű szabályozáspárti csoport vezetője. A szervezet a múlt hónapban hét területet érintő felmérést készített a kormányzat fegyverpolitikájáról: minden téren elmarasztaló ítéletet született. A Brady Campaign igen negatív ítéletére a Fehér Ház szóvivői úgy reagáltak, az elnök igyekszik tiszteletben tartani a második kiegészítést, ugyanakkor minden lehetőt megtesz, hogy Amerika utcái biztonságosak maradjanak – ez pedig az FBI statisztikái szerint sikerült is, hiszen 2009-ben jelentősen csökkent az erőszakos bűncselekmények száma.

Obama olyannyira nincs a szigorítás mellett, hogy tavaly két olyan törvényt is aláírt, amelyek lehetővé teszik a fegyverviselést a nemzeti parkokban és az Amtrak vasúti személyszállító cég járatain. A fegyverpártiak azonban továbbra is gyanakodnak az elnökre: „A jelszó: álljunk készenlétben!” – mondja Wayne LaPierre, a National Rifle Organization elnöke. „Ugyan valóban elértünk bizonyos sikereket, de úgy érzem, Obama csak az alkalomra vár, hogy lecsaphasson.”

Akármi is az elnök valódi célja, annyi bizonyos, a fegyverkereskedőknek érdekében áll a veszélyérzet fenntartása: 2009-ben, miután Obama elfoglalta hivatalát, 14 millióra emelkedett a hivatalosan vásárolt fegyverek száma a 2008-as 12 millióról.

BBC (www.bbc.co.uk)

Nagy-Britannia-szerte több mint 3000 önkéntes figyeli majd, betartják-e az újonnan megválasztott képviselők az ígéreteiket – írja a BBC. A Democracy Club interneten szervezkedő csoportjai először a választópolgárok számára legfontosabb kérdéseket gyűjtik majd össze, majd ezeket a képviselőjelölteknek szegezve rögzítik azok válaszait, melyeket később összehasonlíthatnak a tényleges tettekkel, parlamenti szavazatokkal.

A Democracy Club pártokon kívüli szervezet, melynek célja, hogy az emberek pontosabb, és főként független információhoz juthassanak képviselőjük tevékenységéről. „Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek valóban tudják, mit csinálnak azok, akiket megválasztottak, és ne csak a pártok sajtóanyagaiból értesüljenek az eseményekről” – mondja Seb Bacon, a szervezet koordinátora.

Az önkéntesek minden héten kapnak majd egy kisebb feladatot. „Kis lépésekkel igyekszünk elérni a fontos célunkat” – mondja Bacon. A szervezet a 650 választókerület 98 százalékában megvetette a lábát. „Kezdetben csak néhány találkozóra számítottunk, azonban már most negyvennél járunk” – mondja Bacon, aki szerint a gyakorlatilag máig tartó költségelszámolási botrány feltüzelte az emberek kedvét a nyitottabb politika iránt.

Tom Steinberg, a Democracy Clubbal szoros kapcsolatban álló MySociety nevű szervezet vezetője szerint egy ilyen kezdeményezés a politikusok tetteire is hatással lehet. „A zavaros rendszerben, ahol mindenki tudja, hogy meg lehet úszni a dolgokat, bárki könnyebben vetemedik jogtalanságra. De ha egyértelműek a dolgok, a politikusok is jobban vigyáznak” – fejtette ki.