300 milliós adócsalást derítettek fel

Közel 300 millió forintos adócsalást derített fel a vám- és pénzügyőrség, az elkövetők munkaerőt közvetítettek gyárakba és üzemekbe, majd nem a ténylegesen kifizetett munkabér után fizették meg a közterheket, és a toborzott munkavállalóknak is csak bérük egy részét fizették ki. A felderítésről hétfőn sajtótájékoztatón számolt be a vám- és pénzügyőrség.

MNO
2010. 06. 21. 12:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sipos Jenő szóvivő elmondta: az elkövetők Pest megyei vagy budapesti székhelyű munkaerő-kölcsönző cégeket alapítottak, amelyeket rövid ideig működtettek (általában egy évig), majd fantomizáltak azért, hogy eltüntessék azokat a hatóságok elől. A bűnügyben hét cég érintett, ebből három jelenleg is „aktív”.

A húsüzemekbe, összeszerelő üzemekbe közvetített mintegy 1800 munkavállaló nagyobb részét ugyan bejelentették az APEH felé, de nem a részükre valójában kifizetett munkabér után fizették meg a közterheket, és a munkavállalóknak is csak bérük egy részét fizették ki. Volt, hogy a megrendelőtől 600 forintos órabért kaptak, de a munkavállalóknak csak 300-350 forintot fizettek ki.

Szilágyi Roland őrnagy, a vám- és pénzügyőrség közép-magyarországi regionális nyomozóhivatalának parancsnoka elmondta: a munkavállalók nem tudták, hogy a munkaközvetítő cég mekkora fizetésben állapodott meg a megrendelővel, ezért nem is ők jelezték a hatóságnak a visszaélést.

Sipos Jenő elmondta: a nyomozók a közelmúltban két budapesti és 13 szolnoki és környékbeli településen tartottak házkutatást, számlákat, szerződéseket, laptopokat foglaltak le, a folyószámlákat pedig zárolták, és 100 millió forintot a házkutatás során is lefoglaltak. Egy pisztoly is előkerült.

Öt magyar férfit vettek őrizetbe gyanúsítottként (jellemzően Szolnok megyeiek), a bíróság elrendelte előzetes letartóztatásukat. Szilágyi Roland szerint nem a cégek ügyvezetőit helyezte a bíróság előzetes letartóztatásba, ugyanis azok „strómanok” voltak, és elmondásuk szerint csak üres papírokat, számlákat írtak alá, hanem a gazdasági társaságok „háttérirányítóit”, akik részesültek az elcsalt pénzből. Ők mondták el a nyomozóknak, kik voltak a cégek operatív vezetői.

Ezek a személyek „nagy része bűnismétlő”, korábban más jellegű bűncselekmények – zsarolás, kábítószerrel visszaélés – miatt voltak büntetve. A bűncselekménnyel okozott kár 278 millió forint, de ez és az elkövetői kör is várhatóan még bővülni fog. A jelenlegi adatok szerint 1800 munkavállalót károsítottak meg 2008 utolsó negyedévében és 2009-ben.

Sipos Jenő elmondta: „a térségben keletkezett bűnügyi információ lapján” jutottak a bűncselekmény nyomára.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.