Megkezdődött az árvíz okozta károk felmérése az agráriumban, a hidakban, a vasúti vonalakon és az önkormányzati tulajdonban lévő utakon – jelentette be Bakondi György, az árvízi védekezés irányításáért kinevezett miniszteri biztos az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának hétfői ülésén. A miniszteri biztos azt mondta: hosszadalmas és nehézkes munka lesz a teljes kárfelmérés. Az ország 8 megyéjében keletkeztek jelentős károk, és az elmúlt napok özönvízszerű esőzései, viharai is további, jelentős károkat okoztak. Bakondi György úgy fogalmazott: mivel tartósnak tekinthetők az időjárási viszonyok és az árvíz is, a kialakult helyzetre megnyugtató megoldást kell találni. Az árvíz sújtotta térségekben 3200 magáningatlan károsodott, Borsod megyében 295, míg más megyékben 30 épület dőlt össze, vagy lett emberi lakhatásra alkalmatlan, és ezekben a térségekben a lakásoknak mindössze 10 százaléka volt biztosítva.
Az agrárkár-enyhítési törvényt úgy módosítaná a kormánytöbbség, hogy a június 30-i határidő helyett idén szeptember 30-ig fizethessék be a gazdálkodók hektáralapú önrészüket az alapba. A módosítás oka és értelme az, hogy több területről nem fizették be még az esedékes összeget, így ezek a mezőgazdászok elveszítenék jogosultságukat a kárenyhítésre. Ha azonban módosul a szabályozás, némi levegőhöz juthatnak az amúgy is nagy kárt szenvedett gazdálkodók – derült ki Font Sándor a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának adott nyilatkozatából.
A mezőgazdaságot óriási károk érték, vélhetően ez lesz a legtöbb kárt elszenvedett terület, a minimális kárérték százmilliárd forint – szögezte le Font. A hét közepére látja majd világosan a kormány – négy tárca együttes felmérése nyomán –, melyik szektor mekkora kárt szenvedett el az árvízi tragédiában.
Nyögvenyelős a magyar kárenyhítés
Éppen az idei árvíz is rávilágított arra, hogy szükség lenne a biztosítási rendszer reformjára vagy legalábbis új elemekkel való kiegészítésére – derült ki Font Sándor szavaiból. A bizottsági elnök elmondta: áttekintették az uniós mezőgazdasági biztosítási rendszereket. Ezekhez képest a két éve életre hívott hazai kárenyhítési alap „eléggé nyögvenyelősen” működik csak. Font szerint a gazdák rosszul fogadták a rendszert, mivel szavai szerint nem látják, hogy a befizetett pénzük ellenében érdemi kártérítést kapnának.
A politikus példaként hozta fel a tavalyi aszálykárt, amikor a százmilliárdos nagyságrendű kár ellenében a gazdálkodók tízmilliárdos nagyságrendben kaptak segítséget a kárenyhítési alaptól.
A nyugati, jól működő példák közül az önkéntes nonprofit biztosítók rendszerét említette Font. Másutt az állam jelentős pénzügyi alapot hozott létre, ebben a gazdák befizetései nyomán jelentős tőke halmozódott fel.
Itthon az állam ugyan létrehozta a hasonló rendszert, de nem tett mellé tőkealapot, a katasztrófa pedig rögtön bekövetkezett – érvelt Font Sándor, aki szerint ezért nem volt annyi pénz a kasszában, hogy abból tényleges ellentételezést lehetett volna nyújtani a kárt szenvedetteknek.
Jöhet az állami agrobank
A piaci alapú biztosítások iránt Font szerint lényegében „nulla az érdeklődés” a mezőgazdálkodók tekintetében. A profitalapú biztosítás ugyanis olyan magas befizetéseket követel a mezőgazdaságtól, amit nemcsak itthon, de az EU nyugati felében sem igazán tud teljesíteni a szektor.
A legnagyobb mezőgazdasággal rendelkező uniós országok közül több, például Franciaország, Németország és Olaszország több tíz éve működtet saját, többségében állami tulajdonú agrobankrendszert, ezen keresztül finanszírozva a mezőgazdaságot.
Ennek a „traumás években” van igazán jelentősége – mondja a szakpolitikus. Az állami többségű bank ilyenkor nem hagyja tönkremenni a gazdálkodót, „megmenti” őt és vidékmegtartó tevékenységét a jövő számára.
Font Sándor úgy tudja, a magyar kormánynak is eltökélt szándéka létrehozni „egy állami gondoskodású agrobankot”, amelyik a kétséges időszakokra is megoldást nyújt a gazdálkodóknak.
Izgalmas kérdések
A mezőgazdaság szempontjából is izgalmas időszakban veszi át az unió elnökségét Magyarország 2011 első fél évében – vélte az agrárpolitikus. Magyarország főképp a környezetvédelemre és a vízgazdálkodásra fűzi majd fel elnöksége „nagy kérdéseit”. De kihasználható lesz a pozíció arra is, hogy elfogadtassuk az unió országaival a külföldiek földvásárlási moratóriumára kért magyar hosszabbítást.
Ugyancsak izgalmas kérdés, hogy milyen agrárköltségvetése lesz az EU-nak 2013 után, a következő pénzügyi ciklusban. Ebben a kelet-európai országoknak más az álláspontjuk, mint a gazdagabb nyugati államoknak. Itt lehet jelentősége a Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával való összefogásnak – szögezte le Font Sándor.
(dunatv.hu)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!