„Hazatért” a márvány Krisztus-szobor

Meghitt és egyben megrendítő volt a Doberdónál elesett katonák emlékére szervezett zarándokutat záró megemlékezés – mondta Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke pénteken az MTI-nek.

Kifejtette: meghitt hangulatú megemlékezés keretében adták át azt a márvány Krisztus-szobrot, amelyet ezelőtt 90 évvel mentett ki egy Doberdó környéki leomló templomból egy honvéd alezredes. Úgy fogalmazott: a szobor jelképezi, hogy a nagy háborúban itt szenvedtek a haza keresztjén magyar katonáink, majd rövidesen Trianonban keresztre feszítették az egész nemzetet. „Ma már viszont nem a halál és az öldöklő gyűlölet, hanem a nemzetek közösségében való megbékülés szava a döntő” – tette hozzá. Tőkés László a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület nevében egy 1660-ban (a török ostrom alatt) nyomtatott Károli Gáspár-féle nagyváradi Bibliát is átadott a kápolnának.

A kápolnában elmondott beszédében hangsúlyozta: ami folklorizálódik, az biztos értékítéletet jelent a történelemben. Utalva a doberdói katonáról szóló népdalra hozzátette: Doberdó emléke is folklorizálódott. Európa népeinek megbékélését hirdeti a Szent Benedekről elnevezett kápolna – mondta Tőkés László, hozzátéve: Európa közös hazánk, és ebben a szellemben hajtottak fejet kegyelettel a mintegy tízezer katonát rejtő szabadtéri bozótos sírnál. A köztemetőnek már a tudatát is átélni megrendítő volt – mondta Tőkés László. A kápolnában nincs villany, így fáklyákkal övezve zajlott az ünnepség, amelyen a közös imádságot követően a karácsonyt köszöntve zárult az ünnepség.

Kis-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök olaszul tartott rövid beszédében elmondta: kissé furcsának tűnhet, hogy éppen a karácsonyra készülődés idején emlékeznek a több százezer halálos áldozatra. Emellett viszont kötelességüknek érezték, hogy mindenképpen még karácsony előtt visszakerüljön a szobor a kápolnába. Az Emberi Méltóság Tanácsa által kezdeményezett, az olaszországi Doberdónál elesett katonák emlékére szervezett zarándokút Budapestről péntek reggel indult és a csata emlékműveként állított Szent Benedek-kápolnában ért véget. Az építményt még a magyar katonák kezdtek építeni, de már nem tudták befejezni. Szunai Miklós építész a saját költségén felújította a kápolnát.

Doberdó az isonzói csaták egyik fontos helyszíne volt. Az I. világháború olasz frontján zajló támadások ugyanis főként e település ellen irányultak az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország, illetve Olaszország csapatai között. A Doberdóért megvívott 2-6. Isonzó-csaták mindkét féltől aránytalan véráldozatot követeltek. A híres 1. honvéd gyalogezred a 3. Isonzó-csatában állományának felét, a 6. csatában háromnegyedét veszítette el. A közös hadsereg halottakban, sebesültekben, hadifoglyokban 179 ezer katonát veszített, 50 százalékuk magyar volt. Az I. világháborúban Magyarországról több mint hárommillió katona vonult be és 530 ezren haltak hősi halált (15,7 százalék). A hősi halottak nagy része az olasz fronton Doberdónál és az orosz fronton Galíciában esett el.

(MTI)