Minden egy néhány évvel ezelőtti El Caminón kezdődött. Néhány barát a Szent Jakab út bejárása után arra a meggyőződésre jutott, hogy hasonlót hazánkban is létre lehetne hozni. A gondolatot aztán tettek követték, így megalakult a Magyar Zarándokút Egyesület. Kétéves szervezőmunka után pedig az elképzelés megvalósul, 2011 tavaszán megnyílik a Magyar Zarándokút.
Az útvonal kijelölésekor jórészt saját tapasztalataikra alapoztak, így esett a választás a tagok által jól ismert Duna völgyére. Ugyanakkor a kezdő és a végpont szimbolikus, hiszen Esztergom a hazai kereszténység központja, Máriagyűd pedig mindig is híres volt zarándoklatairól – idézi fel az MNO-nak az előkészületeket Rumi Imre, az egyesület elnöke. Ráadásul már a középkorban is vezettek erre zarándokútvonalak. „A több száz éves múltra visszatekintő El Caminót vettük alapul, hiszen ami már bizonyítottan jól működik, azon nem kell változtatni” – fogalmaz Rumi. A kijelölt útvonal felépítése is hasonló, hiszen hegyvidéki terepen indul, majd hosszú síkságon keresztül érkezik a Mecsekbe és a Villányi-hegységbe. „Ráadásul hatásában és szépségében is van olyan, mint a spanyol. Itt is rengeteg megismerésre érdemes helyi hagyomány és legenda van” – teszi hozzá. 2010 tavaszán egy munkazarándoklaton „tesztelték” a tervezett utat, majd apró módosítások után kialakult az egész évben végigjárható, hálózati elven működő, a hazai kulturális értékeket bemutató, körülbelül 420 kilométer hosszan elnyúló útvonal, melyet „Magyar Caminónak” is neveznek.
Az egyesület elnöke elmondta: márciusra végeznek a jelek felfestésével, majd egy konferenciával nyitják meg a Magyar Zarándokutat, melyet március 20. után hivatalosan birtokba vehetnek a zarándokok. A táblák és az útjelző kövek kihelyezésére majd a későbbiekben kerül sor, mint ahogy a szállások többségének kialakítására is – teszi hozzá. Az alaphálózati pontokon azonban addig megnyílnak a zarándokokat fogadó épületek, így az út végigjárását ez nem veszélyezteti. Az útvonal többnyire földutakon, turistaösvényeken, de a közbeeső településeket érintve vezet, több helyen alternatív nyomvonalakat is kialakítottak a fontos helyszínek felkeresésére. A jelentősebb településeken zarándokútlevelet lehet majd kiváltani, amellyel igénybe vehetők a zarándokszállások. Ráadásul száz kilométer igazolt gyalogos zarándoklás után zarándokoklevél kérhető, ugyanúgy mint Spanyolországban. Az átlagos tempóban körülbelül 18 nap alatt teljesíthető út olyan különleges helyeket érint, mint a Pilis, a Mecsek vagy a Kiskunsági Nemzeti Park. Persze több szakaszban, akár évek alatt is teljesíthető – sorolja a jellemzőket Rumi Imre.
A zarándokok olyan városokat ejthetnek útba, mint Budapest, Szigetszentmiklós, Dabas, Ráckeve, Szekszárd, Bátaszék, Kalocsa, Mohács, Bóly vagy Pécs.
Az érintett települések részvételével megalakították a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulást, melynek feladata az infrastruktúra fejlesztése és majdani működtetése lesz. A november 25-én, a Parlamentben tartott ünnepélyes eseményen a huszonnégy alapító önkormányzat mellett több egyházmegyei, megyei önkormányzati és később kapcsolódni kívánó települési vezető is jelen volt. A Társulási Tanács elnöke Kőszegi Zoltán, Dabas város polgármestere, országgyűlési képviselő lett. Mellette három elnökhelyettest bíztak meg: Pokorni Zoltánt, Budapest XII. kerület, Török Ferencet, Kalocsa, valamint Bíró Ferencet, Pécsvárad polgármesterét. Az alakuló ülésen zárszót mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki kifejezte egyetértését a zarándokút létesítésével, és annak társadalmi fontosságát hangsúlyozta.
„Magyarországon példátlan ez az összefogás. Az alapító önkormányzatok öt megyéből és a fővárosból érkeztek. Ilyen hosszan elnyúló területi kiterjedésű közös fejlesztési cél érdekében eddig még nem társultak települések hazánkban” – értékelte a társulás létrejöttét Rumi Imre.
Az egyesület tervei szerint a zarándokszállások 25-30 kilométerenként követik majd egymást. Mint Rumi Imre elmondta, 2011-ben körülbelül 300 millió forintra szeretnének pályázni. A saját erő ehhez a társulási tagdíjból biztosítható, a tagtelepülések lakosonként évi 20 forintot fizetnek be az alapba. Az olcsó és puritán csoportszállásokat önkormányzati, egyházi és civil összefogással alakítják ki – általában már meglévő épületek átalakításával –, majd működtetik minél egyszerűbb módon. A céljuk az, hogy az ötödik esztendő végére elérjék az évi tízezres zarándokszámot, ebben az esetben pedig már önfenntartóvá, önfejlesztővé válna az útvonal. Reményeik szerint idővel megjelennek majd a differenciált szolgáltatást biztosító magánszállások is. Az út mentén felállítanak egy Santiago de Compostelában megszentelt szobrot is.
A Magyar Zarándokút által érintett települések lélekszáma a főváros nélkül egymillió fő – ha csak egy százalékuk dönt a részvétel mellett, az már tízezer ember. Ráadásul biztosak benne, hogy olyanok is elindulnánk az ország távolabbi vidékeiről, akik a Caminón nem tudtak részt venni. Különösebb anyagi megterhelést sem jelent, hiszen a zarándokúton nem kell többet költeni magunkra, mint otthon – teszi hozzá az elnök. További bizakodásra ad okot az előkészítés alatt álló – a lengyelországi Czestochowától hazánk érintésével a boszniai Medugorjéig haladó – közép-európai zarándokút, amelynek alapja lenne a „Magyar Camino”. Persze addig is számítanak a környező országokból érkezőkre, külföldön már most is nagy érdeklődést tapasztaltak a tervekkel kapcsolatban.
Bírják a katolikus egyház elvi támogatását. Az érintett települések plébánosaitól azt kérik, hogy lehetőleg tartsák nyitva a templomokat és délután vagy este mondjanak misét. Ugyanakkor azt is elismeri az egyesület elnöke, hogy a zarándoklatok ma már sokkal inkább kulturális, mint vallási indíttatásúak, így várnak mindenkit, bármiféle megkülönböztetés nélkül. Mint az egyesület Kattintson a nagyobb térképért!
