The Guardian (guardian.co.uk)
Más szemmel néz a világ az Egyesült Államokra a WikiLeaks-nek köszönhetően – írja a The Guardian, mely összefoglaló cikkében részletezi, milyen reakciót váltottak ki a napvilágra került titkos iratok a Föld országaiban.
Dél-Amerikában nagyrészt pozitív dolognak tartják a kiszivárogtatást. Brazília elnöke, Lula da Silva blogján tiltakozott Assange letartóztatása ellen. „Ez az ember olyan dolgokat tett közzé, amiket mások írtak le. Azt hiszem, nem az övé a felelősség az iratok tartalmáért, hanem azoké, akik létrehozták őket – nélkülük most nem lenne világraszóló botrány” – fogalmazott. Venezuela elnöke, Hugo Chávez egyenesen lemondásra szólította fel Hillary Clinton amerikai külügyminisztert a „jenki nagykövetségek világméretű piszkos háborúja” miatt. Az ecuadori kormány feltételek nélküli védelmet ajánlott Assange-nak, Bolívia alelnöke, Alvaro Garcia Linera pedig személyes honlapján tette közzé az országáról szóló WikiLeaks-iratokat. Baloldali bolíviai lapok történelmi jelentőségű hősként mutatják be a szervezet alapítóját.
A Közel-Keleten a legtöbben másként látják a helyzetet. Irán és Törökország vezetője is úgy fogalmazott, amerikai ármány állhat a kiszivárogtatás mögött, Egyiptom, Szaúd-Arábia és Libanon nem kommentálta jelentékenyen a dokumentumokat. Az eddig publikált jelentésekben sokat szereplő líbiai elnök, Kadhafi viszont Assange mellé állt, mivel szerinte a WikiLeaks segítségével most feltárult a „képmutató” Egyesült Államok valódi arca.
Európában Oroszország reagált a leghevesebben az iratokra. Putyin, a „kleptokrácia” (ahogy az iratokban nevezik) ura „rágalmazásról” beszélt, és azt javasolta, Assange kapjon Nobel-díjat. „Robin”, azaz Medvegyev azonban hangsúlyozta, az orosz–amerikai viszonyra nem hathat rombolóan egy ilyen ügy. A lengyel elnök, Donald Tusk szerint „illúzióromboló” ilyen jelentéseket olvasni, Olaszországban pedig újságírók vizsgálódnak Berlusconi és Putyin állítólagos „szoros” kapcsolata ügyében.
Kína hallgat a világ figyelmét az elmúlt hetekben leginkább lekötő ügyről, azon kívül, hogy „abszurdnak” nevezte a WikiLeaks irataiban olvasható állításokat. A külügyminisztérium szóvivője még annyit közölt, a dokumentumok tartalma nem befolyásolja az amerikai–kínai viszonyt. A China Digital Times közlése szerint a Központi Propagandabizottság megparancsolta a weblapoknak, hogy ne jelentsék a WikiLeaks-üggyel kapcsolatos híreket.
Ausztrália vegyes érzelmekkel figyeli tékozló fiát. Bryce Lowry, a londoni Australian Times kiadója úgy fogalmazott, Assange „a digitális kor Ned Kellyje, kiberútonálló, a hatalom és a status quo ellensége, ezzel a hozzáállással pedig sokakat megfog”. Julia Gillard miniszterelnök „óriási felelőtlenségnek” nevezte a kiszivárogtatást, és közölte, országa nem nyújt segítséget állampolgárának, elődje, a jelenleg külügyminiszterként tevékenykedő Kevin Rudd szerint azonban az „amerikaiak a hibásak”, amiért nem vigyáznak jobban titkos dokumentumaikra.
CNN (cnn.com)
Titkos sajtot vitt az űrbe rakterében a SpaceX Dragon, a világ első magánűrkapszulája – írja a CNN.
Miután a „Sárkány” sikeresen visszatért a Földre, a SpaceX cég egyik alapítója, Elon Musk egyik nyilatkozatában homályos célzásokat tett a „titkos rakományra”. A CNN most megtudta, miről van szó: a kapszula rakterébe egy óriási Le Brouere sajtot helyeztek. A különös rakománnyal a brit Monty Python társulat egyik leghíresebb, „Cheese Shop” című karcolatára emlékeztek.
A sajt az űrkapszula maradványaival együtt jelenleg is úton van, visszaszállítják a céghez Kaliforniába, ahol valószínűleg a világűrt elsőként elérő magánűrkapszula fedélzetén szállított első sajtot megillető tisztelettel bánnak majd vele.
Versenyt úsztak az elszabadult kukák a pécsi villámárvízben + videó
