Törvénytelenségek a vagyonőröknél

Az adóhatóság az idei vizsgálatai során minden második őrző-védő cégnél talált szabálytalanságokat. Nem fizetnek adót és közterheket alkalmazottaik után, alvállalkozói láncolatok útvesztőin, s fiktív számlákkal igyekeznek kibújni az adófizetési kötelezettség alól.

Hajdú Péter
2011. 07. 18. 22:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az év első öt hónapjában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 235 alkalommal ellenőrzött vagyonvédelmi vállalkozást, s 127 esetben talált szabálytalanságokat, azaz több mint a vizsgálatok felében – tudtuk meg a hivatal sajtóosztályától. Ezek során 2,8 milliárd forintnyi adókülönbözetre bukkantak, s 1,8 milliárd forint értékben róttak ki adó- és mulasztási bírságot, illetve késedelmi pótlékot. Az ellenőrzéseken elsősorban azokat a vállalkozásokat vették górcső alá, amelyek sok alkalmazottat foglalkoztatnak, illetve nagy számban vonnak be alvállalkozókat, mert e körben sokkal nagyobb az adóelkerülés kockázata.
A tapasztalatok szerint e cégeknél egyre gyakrabban alakulnak ki olyan alvállalkozói láncolatok, ahol a biztonsági őröket mindig a láncolat végén álló vállalkozások alkalmazzák. E cégek bejelentik ugyan a munkavállalókat, viszont a bérüket terhelő adókat és járulékokat nem vallják be és nem is fizetik ki.
Az esetek többségében a foglalkoztatási láncolatok létrehozásának célja az adóelkerülés. Az alkalmazottak tényleges foglalkoztatója a fővállalkozó, a közbülső láncszemek fiktívek, amelyek az ellenőrzéskor azonnal felszívódnak, esetleg az iratok megsemmisülésére hivatkozva igyekeznek félrevezetni a hatóságot. De gyakran az adott alvállalkozó is új céggé alakul, miközben az alkalmazottak ugyanazt a munkát végzik. Az ilyen esetek legnagyobb kárvallottjai a biztonsági őrök, akik elveszítik jogosultságukat a nyugdíjra, táppénzre, és sok esetben hiába keresik meg a hatóságokat, nem nagyon találnak megoldást problémájukra.
Jól jellemzi a tipikus vagyonőri pályafutást az a biatorbágyi eset, amikor egy őrző-védő cég két alkalmazottját mondvacsinált okokkal elbocsátották. Az egyik érintett lapunknak elmondta, bár kollégáival folyamatosan ugyanazon a helyszínen, ugyanazt a munkát végezték évek óta, papíron félévente, évente új cég alkalmazásába kerültek. A munkaruhát úgy kapták, hogy annak árát levonták a bérükből, fizetett szabadságot nem biztosítottak számukra, ráadásul kötelező volt belépniük a szakmai kamarába, cserébe viszont semmit nem kaptak. Az igazi meglepetés akkor érte őket, amikor munkaviszonyuk megszüntetése után kiderült, sem társadalombiztosítási járulékot, sem adót nem fizetett a cég utánuk. A társadalombiztosítónál azt tanácsolták, egyezzenek meg a munkáltatóval, fizesse be az elmaradt járulékokat, de hiába. S a kamara sem tudott segíteni rajtuk. Az ügy pikantériája, hogy a kilépéskor kapott elszámolást két időpontban, két példányban, egymástól eltérő összegű jövedelemről állították ki.
A konkrét eset kapcsán megkerestük Németh Ferencet, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökét, aki elmondta, korábban volt eszköz a kezükben, hogy fellépjenek a tisztességtelenül működő vállalkozások ellen, hiszen 2005-ig mind a biztonsági területen dolgozó cégeknek, mind alkalmazottaiknak kötelező kamarai tagságot írt elő a törvény. Ezért a feketemunkásokat alkalmazó, vagy egyéb súlyos szabálytalanságokat elkövető cégeket törölték nyilvántartásukból, s ezt követően a rendőrség – az akkor érvényes jogszabályok értelmében – bevonta a vállalkozás működési engedélyét. Hat évvel ezelőtt azonban törölték a vállalkozások számára előírt kötelező kamarai tagságot, így azóta alig van lehetőségük a beavatkozásra. Kamarai kontroll híján pedig nehéz kordában tartani a szabálytalankodókat.
– Ugyanakkor az is tény, hogy mintegy 130 ezer tagunk közül azoknak, akiket valamiféle sérelem ért, hatáskör híján nem nagyon tudunk közvetlen segítséget nyújtani, legfeljebb az adóhivatalhoz vagy a társadalombiztosításhoz küldjük őket, illetve felhívjuk a törvénytelenségekre az illetékes szervek figyelmét – jelentette ki az elnök. – Jelentős változás viszont, hogy az elmúlt egy évben a hatóságok jobban keresik az együttműködést velünk, mint korábban, s rendszeresen kicseréljük a cégekre vonatkozó információinkat. Talán ennek is köszönhető, hogy becslésünk szerint 20-30 százalékkal alacsonyabb a feketefoglalkoztatás a szakmában, mint a tavaly.
Megkerestük a nemzetgazdasági tárcát is, tervezik-e a szabályozók megváltoztatását, de lapzártáig nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.