A párt szerint a jelenlegi rendszer elriasztja a munkavállalástól az ukránokat. A CDU/CSU általános célja a Bürgergeld (állampolgári jövedelem) rendszer átalakítása, szigorúbb szankciókkal a munkavállalás megtagadása esetén. Stephan Stracke, a CDU/CSU parlamenti csoportjának szóvivője szerint a háborúból menekülők védelmet érdemelnek,
de ez nem jelenti az automatikus jogot az „állampolgári jövedelemre”.
Németországban jelenleg mintegy 1,2 millió ukrán menekült él, akik közül 530 ezren munkaképesek és jogosultak az úgynevezett Bürgergeldre, ami akár havi 563 euró is, és magában foglalja a lakbért és a fűtési költségeket is. Stracke javaslata szerint a menekültsegélyre jogosultak csak 460 eurót kapnának havonta.
A CDU/CSU álláspontja nem új keletű. Friedrich Merz, a CDU elnöke, már 2022-ben is megkérdőjelezte az ukránok támogatásának szükségességét, akkor „szociális turizmusról” beszélt. A német Kutatási Intézet (IAB) tanulmánya szerint Németország küzd az ukránok munkaerőpiacra integrálásával, bár a helyzet javulóban van; csak a 27 százalékuk talált munkát, szemben például Litvánia 57 százalékával.
Az IAB szerint a nyelvtudás és az alacsony bérszegmensekben tapasztalható munkaerőhiány a legnagyobb akadály.
Ukrán menekülteket segítő szervezetek szerint a bürokrácia és a diplomák elismertetése jelentős nehézséget okoz. A CDU és az AfD szerint a magas szociális ellátás ösztönzi a munkanélküliséget, míg mások szerint ez a vélemény politikai kampány része, és a menekültek többsége minden tőle telhetőt megtesz a munkába állásért. Sok ukrán hazavágyik, de nincs hová visszatérnie. A támogatás szükségessége vitathatatlan, de a fiatalabb, munkaképes emberek esetében a segélyek csökkentése valódi alternatíva a CDU szerint.
Borítókép: Stephan Stracke beszédet mond a német parlamentben (Fotó: AFP)
