„Valóságos csoda, hogy képesek voltunk azonosítani a helyét”

Háromezer éves lakóházat tártak fel Haifa közelében. A Tel Sikmona lelőhelyet az 1960-as években kezdték el feltárni, ekkor kerültek napvilágra a Kr. e. XIV. és a Kr. e. XI. század között létezett ősi település maradványai.

MNO
2011. 07. 06. 5:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A régészeti feltárások negyven éve félbeszakadtak, s a helyszínt az elmúlt évtizedek alatt szemét borította be – olvasható a Jerusalem Post (http://www.jpost.com) online kiadásában. Az archeológusok a régi légi felvételeken kirajzolódó épület helyét kezdték el keresni, bár egyáltalán nem voltak biztosak, hogy erőfeszítéseiket siker koronázza.

„Valóságos csoda, hogy képesek voltunk azonosítani a helyét” – hangsúlyozta a két ásatásvezető, Saj Bar és Mihael Eizenberg, a Haifai Egyetem régészei. Mint kiderült, a föld egy „tipikus” korabeli négyszobás házat rejtett. A mozaikpadlók és a többi leletanyag arról tanúskodik, hogy tehetősek voltak egykori lakói. Előkerült egy feliratos pecsétnyomó is, s amennyiben sikerül megfejteni a feliratot, fény derül arra, hogy valójában izraeli vagy föníciai településről van-e szó.

A feltárások során előkerült egyéb leletek a földközi-tengeri szomszédokkal, egyebek közt Ciprussal és Libanonnal való kiterjedt kereskedelemről tanúskodnak, ahonnan az áru kerámiaedényekben, amforákban érkezett. Így találtak az ókorban oly becses bíborfestéket „szolgáltató” tüskés bíborcsigák (Bolinus brandaris) szállítására szolgáló edényeket is.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.