Abortusz

Az iskolai végzettségnek nagyobb a szerepe az abortusz gyakoriságában és a fogamzásgátlási szokásokban, mint a lakóhelynek vagy a foglalkozásnak – állapítja meg a szociális tárca megbízásából készült tanulmány.Csaknem kétszer annyi, szám szerint 83 művi terhességmegszakítás jut száz élveszületésre azoknál a nőknél, akik a nyolc osztályt sem végezték el, mint a főiskolát-egyetemet végzetteknél. Nincs viszont nagy különbség a gimnáziumot és a nyolc osztályt vagy szakmunkásképzőt végzettek között, náluk száz élveszületésre körülbelül hetven abortusz jut.Az utóbbi két évben kisebbségbe – 48 százalék – kerültek a házas nők az abortálók között. Ennek oka többek között a házasságok számának évek óta tartó csökkenése és a válások gyakorisága. Korábban hosszú időn keresztül a második gyermek utáni abortusz volt a leggyakoribb. Tavaly azonban az abortuszon áteső nők harminc százalékának még egyetlen gyermeke sem volt.A művi terhességmegszakítások száma azt követően emelkedett Magyarországon, hogy az úgynevezett Ratkó-abortusztilalmat 1956-ban teljesen liberalizálták. Ez a korszerű fogamzásgátló szerek hiánya miatt a védekezés elhanyagolására ösztönözte a lakosság egyes rétegeit. 1959-ben már több abortuszt végeztek, mint ahány gyermek született, igaz, ebben a születésszám egyidejű visszaesése is közrejátszott. Az „abortuszjárvány” az 1960-as évek végén tetőzött évi kétszázezer feletti abortusszal, amikor száz élveszületésre 135 terhességmegszakítás jutott.Az abortuszok száma az 1970-es évek elejétől enyhén csökkent. Ekkor jelentek meg Magyarországon a korszerű fogamzásgátló szerek, de a csökkenésben az akkor érvénybe lépő népesedési célú intézkedéseknek is szerepük volt. A csökkenő trend az 1980-as évek elejéig tartott – ekkor száz élveszületésre 55 abortusz jutott –, ezt követően a műtétek száma lassan, de folyamatosan emelkedett. 1995 óta ismét egyre kevesebb terhességmegszakítást végeznek, csakhogy ezzel egyidejűleg a születések száma is radikálisan csökkent.Kedden a parlament módosította az abortusztörvényt. Eszerint csak veszélyeztetettség, illetve az állapotos nő válsághelyzete esetén szakítható meg a terhesség. Súlyos válsághelyzetnek a törvény azt a körülményt ítéli, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz. Júliustól drágul a művi terhességmegszakítás. A jelenlegi tízezer forint helyett tizenhatezret kell majd fizetni, a szociálisan rászorulók 20-30 százalékos kedvezményt kaphatnak.