Ha nem vagy a hatalomban, mit sem érsz! – énekli Orseolo Péterként Kaszás Attila Szörényi Levente és Bródy János új operájában, az István, a király történeti s bizonyos értelemben zenei folytatásának szánt Veled, Uram! című műben. (A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a kiemelt támogatásával készült dalművet először Esztergomban állítják színre a Szent István napi ünnepségek egyik kiemelkedő eseményeként. Rendezője Iglódi István, legfőbb támogatója ugyancsak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. ) „Cifrább” Bródy-szövegeket is hallani a Szörényi által idegenszívűnek titulált fickótól, akit testőrparancsnokként ismerünk meg a darab kezdetekor, és a trón várományosaként búcsúzunk el tőle. Szép az erény, de haszontalan- állítja, majd kisvártatva hozzáfűzi: Ez a világ annak áll, aki gátlástalan. E filozófia szerint is cselekszik aztán. A stúdiófelvétek már elkészültek, a próbákat augusztus első napjaiban kezdik Esztergomban, a Bazilikával szemben felállított hatalmas szabadtéri színpadon. A színészek most „kóstolgatják” szerepüket és a történetet magát. Abban mindnyájan egyetértenek, nem történelmi tablót állítanak – augusztus l9-én először – a közönség elé, nem is zenés panoptikumot, hanem hús-vér embereket. Olyan alaphelyzeteket, amelyek napjaink polgárainak igencsak ismerősek. Színházi szemüvegen át szemlélik a gondjaikra bízott, valóban élt történelmi alakokat, Imre herceget, aki – a szövegkönyv szerint – türelmesebb és megértőbb apjánál, az idős István királynál, a Nyitra várába száműzött Vászolyt és mind a többieket, akik körülöttük éltek ( vagy élhettek volna ). Ihletett állapot ez az eredeti bemutatóra készülő művész életében, még a rendezővel, Iglódi Istvánnal sem „egyeztették” a lelkükben, agyukban formálódó figurát. Kaszás Attila arról beszél, nem szabad kizárólag negatív vonásokkal felruházni még az olyan, rossz tulajdonságokkal vértezett alakot sem, mint az ő Orseolo Pétere. Mesélni kell vele s általa hitről, szerelemről, hatalomvágyról, s arról a titokzatos képességről is, amely bizonyos embertípusokat oly kitűnően mobilizál. Orseolo Péter a történelmi pillanat hőse – mondja. Rájön, hogy körülötte a politikai tehetetlenség az úr. Rettenetes űr veszi körül, és ezt ki lehet, ki is kell töltenie. A többiek – az uralkodó és környezete – szinte bénultan szemlélik a történéseket, hát ő a kezébe veszi az eseményeket. Árnyalt figura az opera Orseolója – véli életrekeltője, Kaszás Attila. Nem a gonoszság élteti, hanem a cselekvésvágy. Úgy kell elénekelni dalait, mintha szerepet játszana, s a dallamvilágán belül kell ábrázolni jellemét. Kaszás Attila megfontoltan építi színészi pályáját, következetességével kívánja hosszú távon is körvonalazni önmagát.Némi nagyvonalúsággal azt is mondhatnánk, Orseolo Péter ellenpárja a Szörényi-darabban Vászoly, a száműzetésben élő, Árpád-házi, jó rokon. Néki ajánla fel az örökös nélkül maradt nagy király a koronát, ám ő nem fogadja el a felkínált hatalmat. Bátor ember – mondja róla Gazdag Tibor, a veszprémi színház művésze, akit nemrégiben Koppány megformálójaként volt alkalma megismerni a közönségnek a Nemzeti Színház új István a király-előadásában. – Vászoly tisztában van saját képességeivel, reálisan szemléli a világot, tud a legnagyobb „kisértésre” is nemet mondani. Ettől férfias egyéniség igazán. Koppánnyal rokon – folytatja Gazdag Tibor a szerepről vallott véleményét – meg is lebegtetik az új darabban: a fia talán. És ez az alkati-vérségi kapcsolat ugyancsak meglódítja a színész fantáziáját, akinek viszont ahhoz volt mersze, hogy Vikidál Gyula közismert és közkedvelt Koppány-alakítása után az övétől minden tekintetben különböző Koppányt állítson színre. Intellektuálisabbat, európaibbat, mint Vikidál egy tömbből faragott lázadója. Gazdag Tibor Koppánya rokonként és egyenrangú társként ellenfele Istvánnak, olyan történelmi hős, akinek elévülhetetlen igazsága is van.Vászoly asszonyát Pápai Erika játssza. (Énekli. Prózai szövege a Veled, Uramban csupán egyetlen mondat: Ne!) A hatalom, a trón körül föltűnő három asszony – három nemzedék – egyike ő, akinek a legdrámaibb sorsot szánták a Veled, Uram! szerzői. De a legtöbb erővel is őt ruházták fel. A remény, a vágy, a hit és a családi tragédia íve alatt múlik az élete. A szerepet, a dalokat kifejezetten a színésznőre szabták, ahogyan ez a Kun Lászlóról szóló Szörényi-darab, A kiátkozott óta “szokásban van”. Pápai Erika pályáján fontos állomást jelentenek az énekes szerepek. (Sajátos játéka a véletlennek, hogy harmadéves főiskolásként Iglódi István szorgalmazására kezdett el énekelni tanulni, s most Iglódi „tanár úr” rendezi azokat az operákat, amelyekben Pápai Erikának jelentős feladat jut.) És az eredeti bemutatók, amelyekben előzmények és előképek nélkül formálhatja szerepeit.A Nemzeti Színház új István, a királyában a címszerepet alakító Tóth Sándor a folytatásban, a Veled, Uramban az öreg uralkodó jobbik énjét, reménységét, Imrét formázza meg. Csak az első felvonásban van jelen, meghatározó egyénisége mégis az egész előadásnak. Igen nehéz énekesi feladatok elé állította a zeneszerző (nem csak őt, valamenynyi főszereplőt), és igen szép lehetőséggel áldotta meg a történet maga. Imre figurája által nem csak azt kell megjelenítenie, milyen nyitott, megértő fiatalember lehetett a két világ határán magabiztosan lépegető trónörökös, de azt is, milyen nagy uralkodó válhatott volna belőle. Tóth Sándor azon művésztársai között érzi otthon magát, akikben még küldetéstudat munkálkodik. Akik úgy tartják, nem csak felejteni akarnak a színházban (és a moziban, a tévé előtt) az emberek, hanem tanulni, lelkiekben gyarapodni is. Kiállni a színpadra – mondja – a nyitottság állapota, a közvetítő szereplehetősége: hagyni, hogy valami magasabb intelligencia, tudáshalmaz áramoljék át a művészen a közönség felé. Nem jó irányba halad a világ, tele az utca „ökölbe szorult arcokkal” – mondja. A színész felelőssége is változtatni ezen. István, a királlyal, Veled, Urammal, vidéki szerepválalásokkal, a Nemzeti deszkáin. Úgy tűnik, ennek a miszticizmussal, lilalekűséggel nem vádolható fiatalembernek ez a millennium: a színpadról felrázni a lelkeket.
Alkotmányos rend elleni uszítással vádolják Fleck Zoltánt
