Búza génmanipuláció nélkül

Kalmár Gergely és dr. Kajdi Ferenc egy egészen különleges minőségű búzafajta nemesítői. Legelterjedtebb fajtájuk az ÖKO-10 névrekeresztelt tönkölybúza, amely hihetetlen eredményekre képes. Fehérjetartalma és minősége a szója és a marhahús fehérjetartalmával vetekszik. Bokrosodása elképesztő, az egyenlítőtől a sarkkörig termeszthető, és nemesítése csak hagyományos szelekciós módszerekkel történt.– A génbank, amelyből a nemesítéseket megkezdtük, eredeti magyar génanyagokat tartalmazott, ebből lett az ÖKO–10 tönkölybúza – mondta Kalmár Gergely. – A tönkölyről tudni kell, hogy a legősibb kenyérgabonafajta, nekünk pedig annyira jól sikerült a nemesítés, hogy a ma termesztett változat rendelkezik az összes ősi tulajdonsággal. Keléskor olyan, mint a vad növény, fejlődése lépcsőzetes, szakaszokban nő, de nagy kalászú, termése nemes és jól őrölhető. Ma Magyarországon az ÖKO–10 a legnagyobb kalászú és szemű búzafajta.– Az eredeti tönköly apró szemű és kalászú volt, de a 10-11 évi nemesítőmunka meghozta a gyümölcsét. Külön érdekesség, hogy a nemesítés során nem vizsgáltuk az eredetileg 9–11 százalék fehérjetartalommal rendelkező fajta beltartalmát – mesélte Kalmár Gergely –, ezért meglepetésként ért, amikor megtudtuk, hogy a nemesítési időszak alatt a termésmennyiség és a fehérjetartalom is a duplájára nőtt. Ilyen magas fehérjetartalmat génmanipulálcióval nem lehet elérni, csak szakszerű és szerencsés szelekcióval. Készülnek így új anyagok is, most már folyamatosan tudunk új fajtajelölteket állítani – mondta a nemesítő, azt azonban már keserűen tette hozzá: hajlik arra, hogy az új fajtákat külföldön jegyeztesse be (az ÖKO–10-et már vizsgálják az EU-ban is).– E fajtát ugyan elismeri a hazai szakma, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is, ennek ellenére német tönkölybúzát próbálnak meghonosítani, s ezzel feloldani az ÖKO–10 nem létező monopóliumát. A fajtát – és annak végtemékeit is – szabadalommal védettük le, mégis számos termelő, feldolgozó, kereskedő és kutatást végző magánszemély vagy cég nyúlt hozzá engedély nélkül. A hazai vetőmag-, szabadalmi és adótörvények megsértőivel szemben folyamatosan fellépünk, így várható, hogy a fajta és a termékek értékes tulajdonságait hosszú éveken át tudjuk szavatolni – jelentette ki Kalmár Gergely.– A mi tönkölyünk sztyeppebúza. A német, az osztrák és a francia fajták hegyi búzák, amelyek csapadékigényesebbek, kisebb a tűrőképességük, és kisebb-nagyobb mértékben keresztezettek aestivum búzával is. Az ÖKO–10-et a német piacon javító búzaként használják. Ha a mi tönkölyünket ésszerűen lehetne itthon termeszteni, akkor kiegyensúlyozott termelés mellett állandóan magas minőségben lehetne értékesíteni – vázolta a lehetőségeket a szakember.E tönköly sajátossága, hogy magas beltartalmi értékeinél fogva minden olyan termék készíthető belőle, amely a normál búzából és a magas fehérjetartalmú szójából. A különbség annyi, hogy a termékek nem tartalmaznak semmiféle mesterséges anyagot. A tönkölylisztből készült pékáruk fehérjetartalma 20–23 százalékos, olyan magas, mint a marhahúsé, vitamin- és ásványianyag-tartalmuk pedig 7–15-szöröse a normál búzából készült termékekének. Ilyen paraméterek mellett megállapítható, hogy napi 10-15 dekagramm liszt vagy belőle készült termék egy ember napi aminosav-szükségletét biztosítja – szögezte le a nemesítő.– Ráadásul az ÖKO–10-et is vegyszer és műtrágya nélkül szükséges termelni. A gyakorlati tapasztalatok alátámasztják, hogy a hatóanyagokkal kezelt ÖKO–10-nél nem megfelelő a bokrosodás, és alacsonyabb értékű a termés. A vegyszerek mellőzése a fajtát alkalmassá teszi a biotermesztésre is. E termelési módtól nem kell félniük a gazdáknak: az ÖKO–10 műtrágya nélkül is hozza a hektáronkénti 3,5 tonnányi termést, de volt olyan év is, amikor 8 tonnát takarítottak be egy hektárról. Idén nem volt ilyen jó termés, a fajta megérezte a szárazságot, a kezdetben legszebb képet mutató táblák szenvedték a legnagyobb veszteséget – ismertette Kalmár Gergely, aki a tönköly szépségéről elmondta: a fajtajelöltek széles színskálájúak, kalászaik színe a feketétől a fehérig terjed. Ezek a tulajdonságok is hozzájárulnak ahhoz, hogy nagy a növény ökológiai plaszticitása, azaz széles körben, az egyenlítőtől a sarkkörig lehet termelni. A sötét változatok északabbra, a világosak délebbre ajánlottak termesztésre.A széles termelhetőségben közrejátszik, hogy az ÖKO–10 C4-es fotoszintézisű, mert az ebből eredő belső szén-dioxid-körforgalomnak köszönheti magas tűrőképességét. Ma ezt a gabonát a gazdák 50 ezer hektáron szeretnék termelni, vetőmagot azonban csak 10-15 ezer hektárra tudunk biztosítani – közölte Kalmár Gergely, aki úgy látja, élénkül a vetőmag világpiaca, s ha minden jól halad, elképzelhető, hogy Magyarország újra vetőmagtermelő ország lehet.