Spiccer, házmester, lakófröccs

Rácz Judit
2001. 05. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tetszetős és roppant érdekes könyvvel lepte meg a német Könemann Verlag és a magyar Vince Kiadó a gasztronómiai élvezetek kedvelőit. A Culinaria sorozatban – amely öt világrész népeinek konyhaművészetét mutatja be sajátos felfogásban – Magyar kóstoló címmel jelentették meg azokat a tudnivalókat, amelyek hazánkban a terített asztalt jellemzik. Miután a kötet németül, angolul, franciául, olaszul, spanyolul, dánul és svédül is megjelent, a világ számos országában kezdhetnek hozzá a háziasszonyok a magyaros főzéshez, s csodálkozhatnak, hány ételünk, süteményünk került világszerte az étlapokra. De még mi, magyarok is jószerével ebből a könyvből tudhattuk meg, hogy kedvenc italunk, a szódavíz hazai találmány, s nem kisebb névhez fűződik, mint a Jedlik Ányosé.Valaha régen Mátyás király udvarában egy külföldi látogató furcsálkodva jegyezte fel, hogy a nagy udvari lakomákon az urak tisztán isszák a bort. A XV. században Európában ez már nem volt szokás. Manapság viszont fordított a helyzet: a távolból érkezettek azon csodálkoznak, hogy mennyire kedvelik a magyarok a szódavízzel hígított bort. Pedig ez kitűnő szomjoltó, és jól illik a fűszeres fogásokhoz. A XIX. században élt bencés tanár, Jedlik Ányos sietett szabadalmaztatni találmányát, miután elkészítette a máig is használt szódáspalackot. A sietség oka egyrészt az volt, hogy korábbi felfedezését, a dinamót és az elektromágneses motort nem publikálta azonnal, így érdemeit mások kisajátították, másrészt feltehetően ő is szerette a bort buborékos vízzel, az ásványvíz szállítása azonban akkoriban nem volt könnyű dolog. Amikor sikerült kidolgoznia a szódavízgyártás módszerét, s megszerkesztette azt a palackot, amelyben a szénsavveszteséget függőleges cső mérsékli, azonnal fölismerte eredményeinek fontosságát. Az eljárás leírását 1829-ben közreadta egy tekintélyes bécsi szakfolyóiratban, így e téren vitathatatlan az elsősége.A szódavízzel hígított bor kedvelői a keverék több fajtáját ismerik. A fröccs – másként nagyfröccs vagy spiccer – két deci borból és egy deci szódából áll, a kisfröccs egy deci bort és egy deci szódát jelent. A házmestert három deci borból és két deci szódából készítik, a viceházmestert pedig ennek fordított arányú keverékéből. Csak a nagyon idősek emlékeznek a háziúrra – négy deci bor és egy deci szódavíz – vagy a lakófröccsre – egy deci bor, négy deci szóda. Valaha nevezetes volt a Krúdy-fröccs: kilenc deci bor és egy deci szódavíz, amelyben a névadó író szerint az utóbbi „megvicceli” a bort.Manapság már nem jön a szódáskocsi, kevesebben vásárolnak patront, inkább az ásványvizet kedvelik. Kevesen tudják, hogy az amúgy nagyon egészséges ásványvízben lévő ásványi anyagok nemkívánatos frigyre léphetnek a bor alkotórészeivel. Az igazi fröccsnek való borok többsége az Alföldről származik, például az ezerjó, az olaszrizling, a kövidinka, a kadarka.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.