Spiccer, házmester, lakófröccs

Tetszetős és roppant érdekes könyvvel lepte meg a német Könemann Verlag és a magyar Vince Kiadó a gasztronómiai élvezetek kedvelőit. A Culinaria sorozatban – amely öt világrész népeinek konyhaművészetét mutatja be sajátos felfogásban – Magyar kóstoló címmel jelentették meg azokat a tudnivalókat, amelyek hazánkban a terített asztalt jellemzik. Miután a kötet németül, angolul, franciául, olaszul, spanyolul, dánul és svédül is megjelent, a világ számos országában kezdhetnek hozzá a háziasszonyok a magyaros főzéshez, s csodálkozhatnak, hány ételünk, süteményünk került világszerte az étlapokra. De még mi, magyarok is jószerével ebből a könyvből tudhattuk meg, hogy kedvenc italunk, a szódavíz hazai találmány, s nem kisebb névhez fűződik, mint a Jedlik Ányosé.Valaha régen Mátyás király udvarában egy külföldi látogató furcsálkodva jegyezte fel, hogy a nagy udvari lakomákon az urak tisztán isszák a bort. A XV. században Európában ez már nem volt szokás. Manapság viszont fordított a helyzet: a távolból érkezettek azon csodálkoznak, hogy mennyire kedvelik a magyarok a szódavízzel hígított bort. Pedig ez kitűnő szomjoltó, és jól illik a fűszeres fogásokhoz. A XIX. században élt bencés tanár, Jedlik Ányos sietett szabadalmaztatni találmányát, miután elkészítette a máig is használt szódáspalackot. A sietség oka egyrészt az volt, hogy korábbi felfedezését, a dinamót és az elektromágneses motort nem publikálta azonnal, így érdemeit mások kisajátították, másrészt feltehetően ő is szerette a bort buborékos vízzel, az ásványvíz szállítása azonban akkoriban nem volt könnyű dolog. Amikor sikerült kidolgoznia a szódavízgyártás módszerét, s megszerkesztette azt a palackot, amelyben a szénsavveszteséget függőleges cső mérsékli, azonnal fölismerte eredményeinek fontosságát. Az eljárás leírását 1829-ben közreadta egy tekintélyes bécsi szakfolyóiratban, így e téren vitathatatlan az elsősége.A szódavízzel hígított bor kedvelői a keverék több fajtáját ismerik. A fröccs – másként nagyfröccs vagy spiccer – két deci borból és egy deci szódából áll, a kisfröccs egy deci bort és egy deci szódát jelent. A házmestert három deci borból és két deci szódából készítik, a viceházmestert pedig ennek fordított arányú keverékéből. Csak a nagyon idősek emlékeznek a háziúrra – négy deci bor és egy deci szódavíz – vagy a lakófröccsre – egy deci bor, négy deci szóda. Valaha nevezetes volt a Krúdy-fröccs: kilenc deci bor és egy deci szódavíz, amelyben a névadó író szerint az utóbbi „megvicceli” a bort.Manapság már nem jön a szódáskocsi, kevesebben vásárolnak patront, inkább az ásványvizet kedvelik. Kevesen tudják, hogy az amúgy nagyon egészséges ásványvízben lévő ásványi anyagok nemkívánatos frigyre léphetnek a bor alkotórészeivel. Az igazi fröccsnek való borok többsége az Alföldről származik, például az ezerjó, az olaszrizling, a kövidinka, a kadarka.