Európa új identitást fog kialakítani, mert vége van az eddigi világnak, és Kelet-Európa sem létezik már egységes politikai tömbként – mondta a lapunknak adott interjúban Ivan Krastev bolgár politológus, aki a XX. Század Intézet meghívására érkezett hazánkba. A gondolkodó úgy folytatta: Európában az emberek azt hitték, lehetetlen, hogy háború törjön ki a földrészen, de kiderült, ez többé már nem igaz.
Olyan világot élünk, ahol mindenki próbál nemcsak versenyképesebbé, hanem sokkal protekcionistábbá válni, ezzel védve a saját gazdaságát a külső behatásoktól. Európa csak úgy lehet versenyképes, ha együtt marad
– szögezte le.
A politológus hangsúlyozta: Donald Trump elnöksége azért kiemelkedő jelentőségű, mert megváltoztatja az Egyesült Államok geopolitikai identitását. Eddig nagymértékben Amerika határozta meg a liberalizmust, mivel az USA volt a liberális nagyhatalom. Mint minden politikai ideológiának, a liberalizmusnak is akadtak mély- és csúcspontjai a történelemben. Ez olyan, mint egy betegség: az ideológia egyszer jobban van, máskor rosszabbul. Donald Trump eljövetele átalakítja a bal- és a jobboldalt is, és jobbra fogja tolni a tegnap még magukat szuverenistának tettető, mára hirtelen új internacionalistává lett pártokat. Emellett szemtanúi lehetünk egy újfajta progresszív nacionalizmus felemelkedésének egyes országokban, például Kanadában. Senki sem lesz már ugyanolyan, mint korábban – vélte Ivan Krastev.
Minden átalakul
A politológus úgy folytatta: a világ változása nem jelenti azt, hogy megismerhető az irány, amerre tart. – Talán azt gondoljuk, hogy forradalmi változás zajlik, de egy forradalmat nem lehet vezényelni, mert az vezényli a résztvevőit. Ezenkívül a forradalomról mindig később derül ki, hogy valójában mi történt benne, ahogy 1989-ben is, amikor – a bolsevista forradalommal ellentétben – nem volt olyan utópia, amelyik irányította volna a változást. – Ha megnézzük Trump elnök ösztöneit, akkor kijelenthetjük, hogy most sokkal inkább olyan forradalom zajlik, amelyben minden azért alakul át, hogy ugyanolyan maradjon. Trump elképzelése szerint a világnak azért kell megváltoznia, hogy Amerika megtartsa a hatalmi pozícióját. Nem lehet jóslatokba bocsátkozni arról, hogy a világ miként fog erre reagálni, de a változás felgyorsítható.
Óriási hatalomátrendeződés van folyamatban, és abban is hatalmas a változás, ahogyan élünk. A technológiai fejlődés hihetetlen léptékű lesz, azt viszont nem ismerjük pontosan, hogy miként hat majd ránk. A mai forradalom abból a bizonytalanságból ered, hogy nem tudjuk, hogyan néz ki a jövőnk
– fejtette ki a bolgár politológus.
Félelem a jövőtől
Ivan Krastev rámutatott: társadalmi szempontból három szinten történik változás. Egyfelől sokkal tovább élünk, a Szilícium-völgyben néhány ember szerint akár örökké is. A másik dolog a technológia, ami már nem biztos, hogy segít nekünk, mivel a mesterséges intelligencia valószínűleg saját magát fogja programozni, így mi fogunk az ő világában élni, nem ő a miénkben. A legnagyobb és legradikálisabb változások azonban az egyén szintjén történnek.
Az emberek úgy gondolják, hogy az életük átalakítása sokkal könnyebb, ha a hazájukat változtatják meg a kormányuk helyett, ezért a Google-térképhez fordulnak. Emiatt ez válik igazi forradalmi ideológussá
– állította.
A politológus azt tapasztalta, hogy az embereket általában nem érdekli a jövő, eléggé intenzív életet élnek, és meglehetősen nosztalgikussá váltak. Attól félnek, hogy olyan jövővel néznek szembe, amire nincsenek felkészülve, ezért álmodozni kezdenek. Amikor a szegény országokból – főleg az Afrikából – érkező migránsok egy európai országban telepednek le, nem azt érzik, hogy fizikai határt lépnek át, hanem egy időhatárként érzékelik, mert a jövőbe érkeznek. A szélsőjobboldal szavazói is migránsok, de ők a múltba mennének vissza, egy olyan társadalomba, amelyet jobban ismernek. – Ez egy nagyon komoly probléma, mert az a társadalom, amelyet az ember megért, valójában olyan közeg, amelyben úgy érzi, hogy megértik őt. Manapság azért nem könnyű megérteni egy társadalmat, mert a nagyfokú bizonytalanság mindenkire hatással van – jelentette ki.
Fukuyama tévedése
Francis Fukuyama filozófus téziséről, miszerint a kétpólusú világ megszűnésével véget ért a történelem, Ivan Krastev úgy vélte: amikor Fukuyama megírta a cikkét 1989-ben, olyan világról beszélt, ahol nincs logikus alternatívája a liberális demokráciának, mert a kommunista vezetők rájöttek, hogy az ő alternatívájuk nem működik. Úgy gondolták, hogy az áruk és a pénz mozogni fognak, de az emberek nem, mert az akkori országhatárokat megváltoztathatatlannak hitték.
Fukuyama nem volt igazán optimista a történelem és a társadalom végét illetően, mert utóbbit túl materialistának és gyávának találta, ezért nem tudta, hogy mi fog történni. Abban igaza lett, hogy a modernizáció eredményeként az emberek választáson kifejezett akarata vált a kormányalakítások egyetlen legitim formájává, abban viszont nagyot tévedett, hogy a liberális demokráciáknak nem fognak ellenállni
– mutatott rá a bolgár politológus.
Hozzátette: amikor megszületett A történelem vége, olyan könyvek is megjelentek, amelyek máshogyan láttatták a világot. Ezek közé tartozott Robert D. Kaplan műve, Az eljövendő anarchia, vagy Samuel P. Huntingtontól A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, illetve Hans Magnus Enzensberger nagyon fontos, Polgárháborúk: Los Angelestől Boszniáig című kötete. – Elég furcsa, de mindenki kísérletet tett a jövendölésre, és mindegyik könyvben van is valami igazság. Valóban eljött a történelem vége, de a polgárháborúk és a civilizációk összecsapása is megtörtént, vagyis nem lehet egyetlen könyvre támaszkodni, ha meg akarjuk érteni a jövőt. Jobb, ha beszerzünk egy könyvtárat – fogalmazott Ivan Krastev.
