Elárulta a sztárpolitológus, hogy mitől félnek az emberek

Európa csak akkor lehet versenyképes, ha együtt marad – mondta a lapunknak adott interjúban a nemrég Budapesten járt Ivan Krastev világhírű bolgár politológus. Szerinte a világon óriási változások zajlanak a társadalomban, amitől az emberek félnek, mert nincsenek rá felkészülve. Ivan Krastev hangsúlyozta: jelenleg Donald Trump amerikai elnök vezetésével olyan forradalom zajlik, amelyben minden azért alakul át, hogy ugyanolyan maradjon, vagyis Amerika megtarthassa a hatalmi pozícióját.

Félelem a jövőtől

Ivan Krastev rámutatott: társadalmi szempontból három szinten történik változás. Egyfelől sokkal tovább élünk, a Szilícium-völgyben néhány ember szerint akár örökké is. A másik dolog a technológia, ami már nem biztos, hogy segít nekünk, mivel a mesterséges intelligencia valószínűleg saját magát fogja programozni, így mi fogunk az ő világában élni, nem ő a miénk­ben. A legnagyobb és legradikálisabb változások azonban az egyén szintjén történnek. 

Az emberek úgy gondolják, hogy az életük átalakítása sokkal könnyebb, ha a hazájukat változtatják meg a kormányuk helyett, ezért a Google-térképhez fordulnak. Emiatt ez válik igazi forradalmi ideo­lógussá 

– állította.
A politológus azt tapasztalta, hogy az embereket általában nem érdekli a jövő, eléggé intenzív életet élnek, és meglehetősen nosztalgikussá váltak. Attól félnek, hogy olyan jövővel néznek szembe, amire nincsenek felkészülve, ezért álmodozni kezdenek. Amikor a szegény országokból – főleg az Afrikából – érkező migránsok egy európai országban telepednek le, nem azt érzik, hogy fizikai határt lépnek át, hanem egy időhatárként érzékelik, mert a jövőbe érkeznek. A szélsőjobboldal szavazói is migránsok, de ők a múltba mennének vissza, egy olyan társadalomba, amelyet jobban ismernek. – Ez egy nagyon komoly probléma, mert az a társadalom, amelyet az ember megért, valójában olyan közeg, amelyben úgy érzi, hogy megértik őt. Manapság azért nem könnyű megérteni egy társadalmat, mert a nagyfokú bizonytalanság mindenkire hatással van – jelentette ki.

Fukuyama nagyot tévedett: sokan ellenállnak a liberális demokráciának (Fotó: Ladóczki Balázs)

Fukuyama tévedése

Francis Fukuyama filozófus téziséről, miszerint a kétpólusú világ megszűnésével véget ért a történelem, Ivan Krastev úgy vélte: amikor Fukuyama megírta a cikkét 1989-ben, olyan világról beszélt, ahol nincs logikus alternatívája a liberális demokráciának, mert a kommunista vezetők rájöttek, hogy az ő alternatívájuk nem működik. Úgy gondolták, hogy az áruk és a pénz mozogni fognak, de az emberek nem, mert az akkori országhatárokat megváltoztathatatlannak hitték. 

Fukuyama nem volt igazán optimista a történelem és a társadalom végét illetően, mert utóbbit túl materialistának és gyávának találta, ezért nem tudta, hogy mi fog történni. Abban igaza lett, hogy a modernizáció eredményeként az emberek választáson kifejezett akarata vált a kormányalakítások egyetlen legitim formájává, abban viszont nagyot tévedett, hogy a liberális demokráciáknak nem fognak ellenállni 

– mutatott rá a bolgár politológus.
Hozzátette: amikor megszületett A történelem vége, olyan könyvek is megjelentek, amelyek máshogyan láttatták a világot. Ezek közé tartozott Robert D. Kaplan műve, Az eljövendő anarchia, vagy Samuel P. Huntingtontól A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, illetve Hans Magnus Enzensberger nagyon fontos, Polgárháborúk: Los Angelestől Boszniáig című kötete. – Elég furcsa, de mindenki kísérletet tett a jövendölésre, és mindegyik könyvben van is valami igazság. Valóban eljött a történelem vége, de a polgárháborúk és a civilizációk összecsapása is megtörtént, vagyis nem lehet egyetlen könyvre támaszkodni, ha meg akarjuk érteni a jövőt. Jobb, ha beszerzünk egy könyvtárat – fogalmazott Ivan Krastev.

Borítókép: A politológus szerint Fukuyama abban is tévedett, hogy nem lesz ellenállás a liberálisokkal szemben (Fotó: Ladóczki Balázs)