– Azért hívtuk meg Ivan Krastevet, mert inspirációt várunk tőle, hiszen minden cikke és könyve továbbgondolásra késztet – jelentette ki Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója köszöntőbeszédében, amelyet Ivan Krastev bolgár politológus A „hosszú XX. század” vége című előadásának bevezetőjeként mondott a Terror Háza Múzeumban. A főigazgató hangsúlyozta: nagy figyelemmel érdemes végigkísérni, amit a politológus mondani fog, mert jelentős változások közepette vagyunk, melyekből nehéz kiszűrni azt, hogy mi a lényeges, vagy hogy minek van hosszú, netán csak rövid távú hatása.
1989 volt a legfontosabb év
Ivan Krastev előadásában felidézte: 1989. szeptember végén Gorbacsov az Egyesült Államokba látogatott, és volt egy Ronald Knapp nevű ember, aki külsőre nagyon hasonlított Gorbacsovra. Az egyik televíziós producer megkérte Knappet, hogy sétálgasson New York utcáin, ekkor Knapp a Trump-torony elé is elment, ahol szóltak Donald Trumpnak, hogy ott van Gorbacsov. Trump lement hozzá és kezet fogott vele, azt gondolva, hogy az igazi szovjet vezetővel találkozik, amit akkoriban a média sokat gúnyolt. A bolgár politológus ezzel azt illusztrálta, hogy a mai helyzet hasonlít az akkorira, a mai amerikai elnök is abban hisz, amiben Gorbacsov, vagyis hogy a világot meg kell változtatnia.
– Olyan politikai változást látunk, ami megváltoztatja minden szereplő politikai identitását.
Azzal, hogy Trump újra hatalmi helyzetbe került, a világ kivételes politikai struktúrája megszűnt. Noha az állami ideológia alapján működő Szovjetunió eltűnt, ez Putyin Oroszországára nem igaz. Németország pacifista identitása is a múlté, mert most már háborús kiadásokról beszélnek, továbbá Izrael is a nyugati világ része lett. A legnagyobb változás azonban Egyesült Államokban történt: kiderült, hogy az amerikaiak kivételessége az egyben a legnagyobb sérülékenységük is, mert mindenkinél erősebbek akarnak lenni
– vélekedett Ivan Krastev.
Győzött az iszlám
Mint emlékeztetett, 1989-ben Afganisztánban az iszlám legyőzte a világ egyik szuperhatalmát, melyet sokan fontosabbnak tartottak annál is, hogy véget ért a kommunizmus, ugyanis ekkor indult el a politizált iszlám hatalma. A hidegháború a nacionalizmus legszebb órája volt, de a birodalom végének órája is egyben. 1989-ben történt az is, hogy Elon Musk távozott 17 évesen Dél-Afrikából, mert rájött, hogy egy kisebbség része, és azóta a technológiai megoldások biztosításán túl, elkötelezte magát amellett, hogy sok gyereke legyen. Ez rámutat a világban eluralkodó demográfiai aggodalomra is, valamint jelzi, hogy 1989 eseményei ma is éreztetik a hatásukat: a kínaiak növekvő hatalma, a nacionalizmus felemelkedése, illetve a demográfiai vonatkozások – sorolta a politológus.
Hozzátette, a világon sokáig magas volt a termékenységi ráta, viszont a halálozási is. Aztán hirtelen elindult a magas termékenység időszaka, a magas halálozási arány azonban csökkent, melynek köszönhetően a föld népessége rövid idő alatt kétmilliárdról nyolcmilliárdra ugrott.
Most viszont az látható, hogy a világ népessége csökken, például Bulgáriában történt az elmúlt harminc év legnagyobb lakosságcsökkenése Európában, pedig az országot még háború sem sújtotta. A jelenség gazdag és szegény országokban is megfigyelhető: például Dél-Koreának nyitnia kell a migráció felé, vagy húsz éven belül elveszíti a népessége felét
– szögezte le.
Átrendeződött a politikai paletta
Ivan Krastev arra is kitért, hogy olyan társadalomban élünk, ahol az idősek vannak többségben a fiatalokhoz képest, az alacsony termékenységi ráta megváltoztatja a jövőképünket. A jobboldaliak azt gondolják, hogy a mai fejlemények egy illiberális forradalom eredményei, a migrációpárti országokban pedig a kormányok azoknak adnak szavazati jogot, akik várhatóan rájuk fognak szavazni, ezzel próbálva biztosítani a hatalmukat. A politikai paletta annyira átrendeződött, hogy Kanadában a liberális párt a kanadai szuverenitást védi, a szélsőjobboldal pedig ezt már Trump melletti kiállásnak tekinti. A forradalmi változást az jelenti, hogy megváltozik a politikai játéktér és a politikai játékosok. Egy újfajta globális jobboldal érkezik, Trump elnök pedig nem hisz a szövetségekben, mert úgy gondolja, hogy a hidegháború is ebből születik. Olyan helyzet fog kialakulni, ahol sokat beszélnek majd az ideológiai alkalmazkodásról – jósolta a politológus.
Szerinte az ukrajnai háborút Oroszország indította el, túlzás azt állítani, hogy Ukrajna provokálta ki a háborút, a háború kitörésének legmélyebb okai a demográfia területén találhatók.
A háború alakulását a demográfia fogja meghatározni, egyik félnek sincs elég embere a háború folytatásához, mert egyre kevesebb a fiatal.
– 1989-ben még mindenki el tudta képzelni azt a jövőt, amit magának szeretett volna, de ma drámai, forradalmi változásokat élünk meg. Ma már sok irányba mehet a világ, akkor még egy irányt hittünk. Félünk és izzadunk a jövőtől, a legjobb dolog az, ha elkezdünk gondolkodni róla – mondta Ivan Krastev.
