Ivan Krastev világhírű bolgár politológus szerint az igazi történelmi ciklus nem 1989-ben zárult le, hanem éppen most ér véget, a szemünk előtt – mondta Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója, akit lapunk a június 3-án, kedden a Terror Háza Múzeumban előadást tartó politológusról kérdezett. Az intézetvezető rámutatott: Ivan Krastev előadásának címe A hosszú XX. század vége, vagyis azt a kérdést fogja feszegetni, hogy mikor zárult le pontosan a XX. század. Sokáig tartotta magát az a tétel, hogy 1989-ben, a hidegháború végével, azonban napjainkban ezt is érdemes újra megvizsgálni, sok minden új fénytörésbe került azóta. Az előadás tehát Eric Hobsbawm híres „rövid XX. század” tételének újragondolásaként is felfogható – mutatott rá.
Változó világ, temérdek információ
Baczoni Dorottya leszögezte: zűrzavaros időket élünk és földcsuszamlásszerű változásoknak lehetünk tanúi. Gazdasági válságok, migrációs hullámok, világjárvány, háborúk vesznek minket körül. Ráadásul tengernyi információ zúdul ránk, amit nehéz megemészteni, elválasztani a lényegest a lényegtelentől, és meglátni az összefüggéseket. Éppen ezért fontos, ha vannak olyan emberek, akik képesek értelmezni a jelenleg is zajló folyamatokat, történelmi perspektívába helyezve.
A XX. Század Intézet ezért hívta meg Budapestre a bolgár Ivan Krastevet, aki minden kétséget kizáróan napjaink egyik legeredetibb politikatudósa. Meglátásai segítséget nyújthatnak jobban eligazodni ebben a kaotikus világban
– tudatta.
Szakértelem és tapasztalat
A XX. Század Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy Krastev egy nagyon sikeres karriert tudhat magáénak, manapság ő az egyik sztárpolitológus.
Írásaira, előadásaira világszerte kíváncsiak, ráadásul nem pusztán az akadémiai körökben, hanem a politikai döntéshozók is szeretik kikérni a véleményét.
Életrajzának lényeges elemei közé tartozik, hogy a szófiai Liberális Stratégiák Központjának (Centre for Liberal Strategies) elnöke és a bécsi IWM Humán Tudományok Intézetének (Institute for Human Sciences) állandó munkatársa, illetve a Financial Times, korábban pedig a The New York Times véleményrovatának gyakori szerzője. Számos könyve jelent meg, az Európa után és a Stephen Holmesszal közös A fény kialszik című kötete magyarul is elérhető.
Válságban a liberális demokrácia
Ivan Krastev önálló és eredeti módon közelít a világot feszítő problémákhoz, olyan új szempontokat hoz be egy-egy téma elemzésekor, amelyek világnézettől függetlenül mindenkit el kell hogy gondolkoztassanak, ezért érdemes rá odafigyelni. Abból fakadóan, hogy bolgár, teljesen más szemüvegen keresztül közelít a térségünkhöz, mint ami a nyugati elemzőktől megszokott. Érti a térségünket, annak történelmi fejlődési útját, és azt is, hogy ez milyen következményekkel jár a jelenre nézve.
Az elmúlt évekbeli írásainak egyik központi témája a liberális demokrácia válsága
és az Utánzás korának nevezett periódus vége. Míg 1989 után a kelet-közép-európai társadalmak a nyugati minták mechanikus átvételével próbáltak felzárkózni, az nem hozta el az ígért stabilitást, és megkezdődött egy önálló útkeresés.
Baczoni Dorottya úgy vélekedett, hogy Krastev írásai és előadásai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek nélkülözhetetlenek a jelen kihívásainak megértéséhez. Ezek közé tartozik az, hogy mi vár Európára az orosz–ukrán háború közepette, valamint hogy miként tudunk a kelet-közép-európai tapasztalatokra támaszkodva saját válaszokat megfogalmazni. – Emellett a bolgár politológus érvényes gondolatokat fogalmaz meg az Egyesült Államok jelenlegi helyzetéről, amikor úgy véli, Donald Trumppal az amerikai kivételességbe vetett hit hosszú korszakát is magunk mögött hagytuk – fogalmazott a XX. Század Intézet igazgatója.
