Szemétdomb mellett nem jó lakni

Tisztelettel megkérjük Önt, mint a magyar nemzet összetartó tekintélyes személyét, hogy látogatásával nyugtassa le a kedélyeket községünkben, hiszen a cigány–magyar ellentétből két-három héten belül polgárháborús viszonyok alakulhatnak ki. Sajnos éjszakánként fekete csuklyás személyek zaklatják a cigányságot, akik a válaszadásokra fel vannak készülve – áll a jászladányi cigány kisebbségi önkormányzat levelében, amelyet nemrég intéztek Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz. A 6200 lakosú községben járva – ahol ezernyolcszázan vallották magukat cigánynak a népszámláláskor – azonban korántsem tűnik ilyen kiélezettnek a helyzet.Kállai László, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke elszántan hangoztatja vélt igazát. – Igen, igen, valóban ilyen rossz a helyzet, és ha engem kérdez, akkor azt mondom, hogy ügyünk rendezésével Szekeres Imrét, a Jászság MSZP-s országgyűlési képviselőjét kellene többek között megbízni – nyomatékosítja a Mádl Ferenc titkárságáról telefonáló hivatali munkatársnak. Miután leteszi a kagylót, széttárja karját, és csak annyit mond: ha én nem volnék, már rég csoportokba verődtek volna a romák, és bosszút álltak volna a sérelmek miatt.Jászladány utcáin azonban polgárháborús helyzetnek se híre, se hamva. – Valójában háborút jelent az is, hogy lenne itt munka bőven a cigányoknak is, ám minden jelentkezőt elutasítanak a bőre színe miatt. Tulajdonképpen nem a falusiakkal vannak vitáink, hanem a helyi vezetőséggel – védi állítását Kállai, miközben a cigánytelep felé tartunk.Harcban a legyekkelMinél közelebb érünk, annál elviselhetetlenebb a bűz, amely egy vízzel – és még ki tudja, mivel – telt nagyobb vályogvető gödörből szállingózik. Csillámló felszínén és körülötte dombokban a község hulladéka: műanyag flakonok, zacskók, pelenkák, újságok, erjedt hagyma, ócska mosógép. Mindez a házaktól alig öt méterre.– Ugye, maga sem bírja ezt a szagot? Nézzetek csak ide, hogy fogja az orrát! – bök felém egy cigány asszony kajánul. Hangjára többen kitódulnak a házakból, s rögtön panaszkodni, kiabálni kezdenek: nézzen körül, itt csak télen elviselhető az élet, mert a hó és a fagy mindent eltakar, ám ha jön egy eső vagy vihar, vagy szépen süt a nap, a víz felkeveredik, és a bűz egészen Jászladány központjában érezhető! A szél pedig minden ház udvarát szeméttel hordja be, amit szinte minden nap takarítani kell. Mint mondják, szellőztetni egyáltalán nem érdemes és nem is ajánlatos, mert ilyenkor már megjelennek a döglegyek – magyaráz egy asszony kapuja előtt.–Tudja, mennyi van belőlük? Elég őket összesöpörni, de a legnagyobb bajunk az, hogy csípnek is – Pusomai Sándor igaza bizonyítására kiszólítja a házból feleségét, aki sebekkel teli karjait mutatja.– Nehezen gyógyulnak be a csípések, utána pedig nyomuk is marad – panaszolja az asszony. A telepen egyébként 98 család él.– Nálunk hárman is hordozzuk a hepatitis–B-t, de vannak itt többen is, akik megkapták ezt a betegséget. A szemétteleptől van, az orvos is megmondta – állítja egy csecsemőjét ringató fiatal nő.– Néha nem tudom, mi a fontosabb: légyirtót, patkányirtót vagy kenyeret vegyek abból a kevés pénzből, ami van – mondja a szomszédban lakó férfi. Persze, a levél nem ezért íródott Mádl Ferencnek. – Már nem is merünk panaszkodni, hiszen előfordulhat, hogy újra megtámadnak minket a fekete csuklyások – tér a tárgyra Lázók Ferenc, akinek a fia találkozott a támadókkal, bár őt nem bántották, talán mert rájuk köszönt. – Felismert kettőt közülük, akik a helyi polgárőrséghez tartoznak – fűzi hozzá.A jelenlévők egybehangzóan állítják: többször is megverték őket a furcsa alakok, akiknek csak a szemük villogott a csuklya alól. Kállai László biztatására a helyi rendőrőrs kezdett el foglalkozni az üggyel. A rendőrség azóta nyomoz, és fokozott járőrözést rendelt el a környéken.Kállai szerint a helyzet hosszú távú megoldása a romák helyzetének rendezésében rejlik. Mint az irodába visszatérve sorolja: – Szeretnénk elérni, hogy minden helyi szegény család számára biztosított legyen a törvényben előírt és garantált szociális alapellátás, mivel az 1998-as választások után befagytak az átmeneti segélyrendszerek. Azonnali intézkedéseket várunk a szociális segítségnyújtás és munkahelyteremtés érdekében – mondja. Szerinte a település vezetői a cigányokat és a szegényeket hátrányosan megkülönböztetik. Jól látszik ez abban is, hogy magániskolát akarnak indítani, ahova nyilván a „kiváltságosok” gyerekei járhatnak csak. Pedig erre semmi szükség, mondja, mert a sok millió forintért épült új iskola mindenkié. – Mi cigányok együtt akarjuk járatni az iskolába gyermekeinket a nem cigányokkal továbbra is – magyarázza.Jászladányban a roma tanulók vannak többségben: a diákok 51 százaléka cigány származású. A kisebbségi önkormányzat a közeli hetekben – a nagypolitikából merítve az ötletet – helyi népszavazást kíván szervezni Jászladányban. Célja – mint mondják –, hogy feloldják a települési önkormányzattal fennálló ellentéteket, és egy füst alatt leváltsák a nagyközség cigányok által nem szívlelt polgármesterét.Dankó István, Jászladány polgármestere másként látja a helyzetet.– A szemetet már 1974 óta odahordják a helyiek a romatelep mellé, és furcsa módon ezt az egyébként tényleg megoldásra váró súlyos gondot csak mostanában kezdték a cigányok tűrhetetlennek tartani, évekig senki sem szólt emiatt – kezdi válaszát, hozzátéve: – A jelenlegi testület közel három év alatt többet tett azért, hogy a szeméttelep megszűnjön, és végre kulturált körülmények között működjön a szemétszállítás, mint ami azelőtt húsz évig történt. Mi mindent megteszünk azért, hogy megoldjuk a problémát, ám mostanában egyre több támadás érkezik, pedig inkább segítségre szorulnánk – állítja.Elmondásából kiderül: a napokban helyezték üzembe a Jászság és Heves megye részére kialakított regionális hulladéklerakót, ám senki sem akarja odaszállítani a szemetet, mert drágállják az árakat, ugyanis egy évre fejenként hatezer forintot kérnek a szállításért: egy négytagú családnak ez 24 ezer forint terhet jelent évente. Ezt pedig nem mindenki vállalhatja: a munkaképes lakosok 60 százalékának nincs állása a környéken. Így hát marad az illegális megoldás.Takarítani kellenePedig a jászladányiak a képviselő-testületi döntéssel maguk is hozzájárultak a környékbeli hulladéklerakó kialakításához, összesen 12 millió forinttal. Dankó hozzáteszi: eddig a település erejéhez mérten tenni igyekezett a környezetvédelemért. Egyébként többször is kijött a helyszínre a jászberényi ÁNTSZ is, amely – állítja – továbbra is rábólintott a helyzetre.A polgármester a napokban összehívja a képviselő-testületet, a jászladányiakat és a Jászföld Rt. képviselőit, hogy együtt takarítsanak ki egy olyan körzetet, ahol kritikus a helyzet.– Szerintem az a legnagyobb probléma, hogy maguknak a romáknak sem a saját házaik elé kellene dobálniuk a szemetet, illetve ki kellene takarítaniuk a portáik területét. Mi ebben is segítünk, ám elvárjuk a kisebbségi önkormányzat támogatását is a szervezésben – jelenti ki. Elismeri: valóban lépni kell a szeméttelep eltakarítása érdekében, ám azt is figyelembe kell venni, hogy ez egy milliárdos beruházás, az önkormányzat pedig rossz anyagi helyzetben van.Sárközi Mária, a jászberényi ÁNTSZ tiszti főorvosa szerint tehetetlenek a kialakult helyzettel szemben, hiszen nem kötelezhetik a jászladányiakat a magas szemétszállítási díjak kifizetésére.– Amennyiben ez mégis sikerülne, az önkormányzatnak kötelező feladata lesz a féreg- és rovarirtás – mondja, ám hangsúlyozza: a legfőbb gond itt is a pénz, hiszen nagyon sokba kerül a telep lezárása.A főorvos értesülései szerint Magyarországon mintegy kétezer olyan hulladéklerakó van, amely nem felel meg a jogszabályoknak. A hepatitisvírust illetően felháborodva közli: nyilvántartásukban egyetlen olyan személy van, akit megfertőzött ez a betegség, ám az is csak az enyhébb, gyógyítható formáját kapta meg.– Pár évvel ezelőtt az óvodában és iskolában volt ilyen vírus, ám a gyermekek oltást kaptak, és a probléma megoldódott – szögezi le. Szerinte a romák udvarai szintén szeméttelepekhez hasonlítanak, amelyeket rendbe kellene hozniuk, és akkor nem terjednének közöttük a különböző betegségek.A magániskolát illetően a polgármester kijelenti: szükség van rá, erről maguk a helyiek tettek bizonyságot, hiszen a közelmúltban 1050-en írták alá az erre vonatkozó kérdeződokumentumokat. Az intézménnyel a tanulni vágyó és az azt eleve elutasító, a házirendet felrúgó gyermekek közötti nézeteltéréseket szeretnék feloldani, anélkül, hogy különbséget tennének a cigány és nem cigány származású tanulók között. – Sok esetben azzal telik el a tanóra fele, hogy a tanár megpróbál tanuláshoz alkalmas légkört kialakítani, és sajnos többnyire ez köti le a figyelmét, ahelyett, hogy oktatna – ecseteli Dankó István. Szerinte a porosz hagyományokon felnőtt tanárok bénultan állnak az előtt a jelenség előtt, hogy nincsenek fegyelmező eszközök a kezükben, ugyanis – magyarázza – a szabadságjogok teljes mértékben kiteljesedtek, amivel a tanulók gyakran visszaélnek. – A leginkább pedig attól félnek, hogy nehogy véletlenül valakit kisebbségi jogaiban sértsenek, ezért inkább félrehúzódnak, és kerülik az „összetűzéseket” – fogalmazott Dankó. Fokozatosan kicsúszik kezükből az irányítás, sodródnak az eseményekkel, amelyet a tanulni nem kívánó diákok alakítanak.Egyelőre béke vanJászladányban jelenleg 722 általános iskolás korú gyerek él, ebből viszont csak 648 jár helyben iskolába. A 74 eljáró tanuló a naponta történő ingázás okaként egyértelműen a nem kielégítő oktatási és nevelési stratégiát nevezte meg.– A tandíj mértéke mostani számításaink alapján valóban 2500 forint lehetne havonta, azaz egy évre egy gyermek után 25 ezer forintot kell majd fizetni – ismerte el a polgármester. Hozzátette: a közelmúltban közvélemény-kutatást végeztek, amelyből egyértelműen kiderült, hogy a válaszadók 40 százaléka havonta két-háromezer forintot lenne hajlandó fizetni gyermeke általános iskolai tanulmányaiért, 17 százalékuk ennél jóval nagyobb összeget jelölt meg. A beküldött kérdőívekből kiderül: 214-en igennel válaszoltak a magániskola indítására, az pedig 53 százaléka a megkérdezetteknek, míg 191-en utasították el.– Sajnálatosan tapasztaljuk, hogy maga a cigány önkormányzat gerjeszti a megosztottságot, azzal, hogy a szakmai kérdésekbe mesterségesen belemagyarázza a „helyi roma–magyar társadalmi törésvonalat” – fogalmaz Dankó István. A munkahelyteremtést illetően közli: a környéken több cégnél is vannak még betöltetlen helyek, ám a képzetlen munkaerő sajnos ma már senkinek sem kell.– Amennyiben a települési jegyző, illetve a választási bizottság engedélyezi a kisebbségi önkormányzat kezdeményezte népszavazást, és meglesz a kellő számú aláírás is, úgy a képviselő-testület tárgyalni fog a kérdésekről – szögezi le.A polgármesteri hivatal előtt a cigányok és a magyarok békésen beszélgetnek: látható, hogy Jászladányban nem fogják meglincselni egymást az emberek. Legalábbis egyelőre.