Két fontos kérdésben is döntött a kormány a Budapest Airport kapcsán: az egyik a fővárost a reptérrel összekötő vasút, a másik egy új cargo repülőtér építésének terve − jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy sajtóeseményen a Világgazdaság tudósítása szerint a héten. A kabinet meglátása szerint a vártnál nagyobb és növekszik is az utasforgalom a reptéren, ami a vasút mellett szól. A kormány forrást különített el a ferihegyi gyorsforgalmi fejlesztésére is, emellett kötött pályán is megindul a munka. Nem új vasútvonal építéséről van szó, hanem Kőbányáról közvetlen összeköttetés épül; az a cél, hogy bekössék a magyarországi hálózatba. A miniszter kiemelte, a vasút egyértelműen zöldebb, gyorsabb és kiszámíthatóbb.
A beruházás összértéke egymilliárd euró. Nagy Márton elmondta, koncesszióban gondolkodnak, ehhez beruházókat várnak Magyarországról és külföldről. Új cargo repteret is építene a kormány, hiszen Budapest szerepe cargo szempontból felértékelődött, az egész régió e-kereskedelmi központjává válhat a majdani reptér. Lényegében Ázsiából és az Egyesült Államokból érkezik a légiteher-szállítási forgalom nyolcvan százaléka.
Dinamikusan nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban
A kormány a magyar családok és nyugdíjasok védelme érdekében minden esetben fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben. A kabinet ezért árréscsökkentést vezetett be – ezt később kiterjesztette a háztartási és vegyi árukra, tisztálkodási és szépségápolási cikkekre –, ami gyors és érdemi árcsökkenést eredményezett – írta a legfrissebb kiskereskedelmi adatokhoz fűzött kommentárjának bevezetőjében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A kormány előzetes várakozásaival összhangban – a növekvő bérek és a csökkenő árak hatására – 2025 áprilisában 6,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, ami az eddig legdinamikusabb bővülés idén.
Joó István: Újabb stratégiai beruházások érkeznek Magyarországra
A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat, a Schott Hungary Kft. egy időben három új beruházást indított el összesen közel százmilliárd forint értékben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az orvostechnikai és gyógyszeripari ágazat stratégiai jelentőségét és értékét a Covid időszaka mutatta meg igazán, amikor az orvosi és gyógyszeripari eszközök hiánya és az ellátási láncok megszakadása óriási kihívás elé állította az egész világot, benne Európát és Magyarországot is. Hozzátette: ezért is bír nagy jelentőséggel, hogy a 32 éve Magyarországon jelen lévő Schott vállalatcsoport közel százmilliárd forint értékben indított fejlesztéseket Lukácsházán. A 272 új munkahelyet létrehozó fejlesztésekhez a kormány 7,7 milliárd forint támogatást biztosít egyedi kormánydöntés keretében. A Schott 17 országban rendelkezik gyártókapacitással, ezeket a beruházásokat 16 másik országban is létrehozhatták volna, mégis Magyarországon jött létre a cégcsoport legnagyobb gyártóüzeme a gyógyszeripari üzletágban – érzékeltette a döntés jelentőségét Joó István.
Tizenhárommilliárd forint a kis- és közepes cégeknek energetikai kutatás-fejlesztésre
„A Jedlik Ányos energetikai program újabb pályázata a piacról még hiányzó innovatív energiatechnológiai fejlesztésekre ösztönöz, jelentős tudományos, műszaki újdonságtartalommal rendelkező termékek, prototípusok, szolgáltatások létrehozását támogatja. A 13 milliárd forint keretösszegű felhívás tervezete mától 2025. június 16-ig véleményezhető a lebonyolító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján” – jelentette be Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese pénteken.
A tárca közleménye felidézi: a tavaly felülvizsgált Nemzeti energia- és klímatervben Magyarország vállalta, hogy 2030-ra a végső energiafogyasztás harminc százalékát megújuló alapon állítjuk elő, végső energiaigényünket nyolcszáz petajoule-ról 740-re csökkentjük. A hazai zöldgazdaság jelentős termelői kapacitással rendelkezik főként az akkumulátor- és hőszivattyúgyártásban.
Elindul az elmúlt 35 év legnagyobb távhőprogramja
A végleges felhívások alapján június 18-ától nyújthatnak be pályázatot az összesen 96 milliárd forint keretösszegű forrásra. A Jedlik Ányos energetikai programban elsőként a távhőtermelők és -szolgáltatók igényelhetnek támogatást a szektor zöldítéséhez, működési hatékonyságának javításához. A ma közzétett végleges felhívások alapján június 18-ától nyújthatnak be pályázatot az összesen 96 milliárd forint keretösszegű forrásra – közölte Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium.
Felidézik, Magyarországon több mint 210 távhőrendszer biztosítja a fűtést közel 700 ezer háztartás, azaz mintegy másfél millió lakossági fogyasztó számára és hozzávetőleg 12 ezer oktatási, szociális és egészségügyi intézményben, bevásárlóközpontban és sportlétesítményben. Korábbi statisztikákból tudjuk, a lakosság 16-17 százaléka él távfűtéses lakásokban.
