Megnyitott a népszerű Városligeti Csónakázótó. Szokásoknak megfelelően 32 vízibiciklit, tíz csónakot és tíz SUP-deszkát lehet bérelni. Ezúttal is lehet SUP-os jógaórára jelentkezni, ezt szerdánként tartják, és kéthetente rendeznek salsa- és bachata-bulikat is. 2025 július 12-én pedig elektronikus zenei parti is lesz.
Idén egy csónak bérlése 3500 forintba, egy vízibiciklié 4500 forintba kerül, egy SUP-deszkát 2000 forintért lehet elvinni. Az árak 30 perces bérlésre vonatkoznak.
A Városliget a fővárosiak és a turisták egyik kedvenc zöldterülete, ahol a téli szezonban Európa legszebb és egyben legnagyobb ma is működő szabadtéri műjégpályája nyáron meseszép csónakázótóvá alakul. A Városligeti Műjégpálya közlése szerint a csónakázótó időjárástól függően 10 órától sötétedésig tart nyitva. A stéget és a vízi eszközöket mindenki csak saját felelősségére használhatja. A tó vize 60-70 cm, fürdésre nem alkalmas. A tó pompáját a közeli Hősök tere szobrai is emelik.
A Városligeti-tó története
A mesterséges tó vízfelülete mintegy 16 ezer négyzetméter. A Városligeti-tó a XVIII-XIX. század fordulóján történt csatornázások, illetve földmunkák eredményeképp alakult ki, előtte mocsaras terület volt itt. A tavat újraszabályozták, ekkor hozták létre a tóban lévő két szigetet: a Mocsár-szigetet (ma a Széchenyi fürdő áll a helyén), illetve a Drót-szigetet.
Ez utóbbit később Széchenyi-szigetnek nevezték, erre épült fel Vajdahunyad vára.
Ugyanakkor volt még egy sziget a tóban, amit Páva-szigetnek hívnak. 1826-ban adták át Pest első hídját, ami a szigetet kötötte össze a szárazfölddel. Az évtizedek alatt a Páva-sziget „félszigetté” lett. A Liget projekt során helyreállítják majd a Páva-szigetet. A XIX. század végére a Városliget nagyvárosi park lett kiépített sétautakkal, szökőkutakkal, szobrokkal. A korcsolyázás népszerűvé válásával felértékelődött a tó szerepe is.
Műemlékvédelem alatt áll műjégpálya
A műemléki védelem alatt álló Városligeti Műjégpálya az 1870-es évek óta a téli mozgás, sport és kikapcsolódás jelképe, egyben a magyar jégkorong bölcsője. Budapest egyik gyöngyszeme a Városligeti-tó és a Vajdahunyad vár szomszédságában helyezkedik el. Télen több mint 12 ezernégyzetméteres területével Európa legnagyobb szabadtéri mesterséges jégfelületét biztosítja. A Városligeti Műjégpálya a jégszezonon kívül csónakázási és vízi sportolási lehetőséget is kínál a Városligetbe látogató közönségnek.
A jégpálya megnyitását az 1869. november 12-én a Duna parti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében megalakult Pesti Korcsolyázó Egylet tette lehetővé, amely hosszas és kitartó közbenjárás után engedélyt kapott a városi tanácstól, hogy a Városligeti-tó egy részén minden télen korcsolyapályát alakítson ki, amin a pesti hölgyek és urak díjtalanul élvezhetik a korcsolyázás minden örömét.
A Városligeti Jégpálya 1870. január 29-én kezdte meg a korcsolyázó tömeg fogadását, amikor Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitotta kapuit.
Az épület
Az első „korcsolyacsarnokot” a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg, ami 1874-ben tragikus módon leégett. Helyére Lechner Ödön tervezett új csarnokot, amely 1875. december 11-én nyitotta meg kapuit, de végleges átadására csak 1878 januárjában kerülhetett sor.
1895-ben Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is. A II. világháború a műjégpályát sem kímélte. A Városligeti Műjégpálya olyan nagy károkat szenvedett, hogy a világháborút követően teljesen használhatatlanná vált. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség és a Pesti Korcsolyázó Egylet Szalay Sándor irányításával hatalmas munkába kezdett a jégpálya helyreállítása érdekében. 1968-ban a jégfelület méretét megnövelték, még több helyet adva a korcsolyázás szerelmeseinek.
Borítókép: Városligeti csónakázótó (Forrás: Fővárosi Műjégpálya)
