Késik a karitatív törvény módosítása

Az elkobzott vámáruk nagy része továbbra sem jut el a rászorulókhoz, pedig a rendszeres szétosztást tavaly óta törvény szabályozza, amelynek módosítása ismét napirendre került. Eszerint különböző intézmények is jogosultak lennének nagyobb értékű termékek – videokamerák, televíziók – átvételére. A módosítással azonban várhatóan nem oldódik meg a legnagyobb probléma, a rengeteg hamis márkajelzéssel ellátott termék sorsa.

Az elkobzott vámáruk karitatív célú felhasználásáról szóló törvény 2000 tavaszán lépett hatályba, s ezzel lehetővé vált, hogy ezeket a termékeket – többek között ruhaneműt, élelmiszert, hálófelszerelést, tisztálkodáshoz, tanuláshoz, művelődéshez szükséges eszközöket – rendszeresen szétosszák a rászorulóknak. A közérdekű felhasználást a Szociális és Családügyi Minisztérium mellett működő karitatív tanács szervezi, amelynek a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat és a Magyar Karitász a tagja. A tanács tagjai szerint a felajánlott termékek 70-80 százalékát nem tudják kiosztani.
Tihanyi Gábor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat irodavezetője elmondta: sokkal nagyobb várakozással indult ez a program, mint amekkora lehetőség volt benne. Az elkobzott vámáruk többsége ugyanis hamis márkajelzéssel van ellátva. Szétosztásához a márkatulajdonos hozzájárulása szükséges, ám ők szinte kizárólag akkor engedélyezik azt, ha a hamis márkajelzést eltávolítják róla. Az azonban igen költséges, vagy egyszerűen megoldhatatlan, mert tönkremegy a termék. Mint mondta: jelenleg is egyeztetések folynak a márkatulajdonosokkal arról, hogy miként lehetne több terméket kiosztani, persze tiszteletben tartva a márkejelzés védelmével kapcsolatos jogos igényeket. Folynak olyan tárgyalások és kutatások is, hogy milyen eljárással lehetne a márkajelzést könynyen eltávolítani.
Egyetértett a problémával Morzsányi Éva, a Magyar Vöröskereszt főtitkára is. Úgy látja: azt kellene megértetni a márkatulajdonosokkal, hogy a rászorulóknak kiosztott hamis termékek nem kerülnének kereskedelmi forgalomba. Szerinte ezzel nem csökkenne a márkás holmik vásárlói piaca, hiszen azt valószínűleg nem azok alkotják, akik a karitatív szervezetek segítségére szorulnak. Morzsányi Éva hozzátette: a hamis termékekkel kapcsolatos problémákon kívül nehezíti a rendszer működését a rendkívül bonyolult adminisztráció is.
Adányi László, a Magyar Karitász főtitkára is egyetértett az elmondottakkal, s hozzátette: a jogszabály tervezett – és többször elodázott – módosításától ugyan nem remélnek átütő változást, de valamit javíthat a helyzeten. A módosítás egyik lényeges pontja az lenne, hogy nemcsak magánszemélyek, hanem intézmények is kaphatnának az elkobzott árukból. Eddig ugyanis videokamerákat, nagy értékű tévéket, láncfűrészt nem lehetett kiosztani, az ugyanis meghaladja az egyéni szükségleteket.
Császári Attila, az Adidas cég marketingigazgatója elmondta: a márkajelzés eltávolítása után természetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a hamis termékeket is szétosszák. Mint mondta: egyetlen márkatulajdonosnak sem érdeke, hogy hamis – silány minőségű – termékek kerüljenek a piacra. Szerinte inkább a probléma gyökerét kellene megszüntetni, s el kellene érni, hogy lényegesen kevesebb hamis termék kerüljön piacra. Mint mondta: a nemzetközi cégek álláspontja egységes abban, hogy nem lehet szabad utat adni a hamis termékek kiosztásának. Igaz, azok a cégek lojálisabbak, ame-lyek termékét nemigen hamisítják.
A Szociális és Családügyi Minisztérium tájékoztatása szerint rengetegen – egyesületek, alapítványok, időseket és gyermekeket gondozó otthonok, intézmények – érdeklődnek, hogy kaphatnának-e az elkobzott termékekből. Az igény tehát lényegesen meghaladja a kiosztható mennyiséget.