A földrajztudomány jelese

A földrajztudomány egyik legmegbecsültebb alakja, Lázár diák térképe mindössze egyetlen példányban maradt fenn. A fametszetű 78´54-es papírlap már Lázár halála után jelent meg. Karel Kuchar prágai térképprofesszor ezt írja a magyar mester művéről: „Kiváló alkotás, olyannyira, hogy jelesség tekintetében alig állítható mellé bármelyik más hasonló külföldi országábrázolás (…) a hun nemzetségből származó Lázár diák térképével alig veheti fel a versenyt bármely más országnak addig készült ábrázolása.”

A Corvina Könyvtárban elhelyezett Benincasa-atlaszról és a Mátyás király térképtervéről fennmaradt adatok (Ilkuszi– Roselli-féle) azt bizonyítják, hogy már a középkor természettudósai alapvető csillagászati ismeretekhez jutottak.
A földrajztudomány egyik legmegbecsültebb alakja, Lázár diák is tagja volt a budai természettudós körnek. Ő készítette el az ország első megmaradt térképét. A Lázár-féle térkép mindössze egyetlen példányban maradt fenn. Igaz, a fametszetű 78´54-es papírlap már Lázár halála után jelent meg.
Munkáját ma egy kissé átláthatatlannak tartanánk, külalakjában jócskán eltér az utóbbi évszázadok térképeitől. Imrédi Molnár László hosszas kutatómunka után rájött, hogy a kusza térképet könnyű olvasni, csak a megfelelő égtájolásba kell állítanunk. Lázár térképe a középkori Magyarországról tökéletes és részletes ábrázolást ad, hiszen az adatok csak egészen kis mértékben térnek el az 1914-es országtérképtől. A XVI. században még a Földet szív alakúnak tartották, ebből ered az eltérés.
Karel Kuchar prágai térképprofesszor ezt írja a magyar mester művéről: „Kiváló alkotás, olyannyira, hogy jelesség tekintetében alig állítható mellé bármelyik más hasonló külföldi országábrázolás (…) a hun nemzetségből származó Lázár diák térképével alig vehetné fel a versenyt bármely más országnak addig készült ábrázolása.” A térkép hitelességében sokan kételkedtek, ennek az lehetett az oka, hogy nem a megfelelő szögben állították be. Egy osztrák tudós például hibásnak minősítette Lázár munkáját, mert tévedésből 45 fokkal eltolta a megfelelő szögtől.
Ebben az értelemben a térképet legalább olyan fontos kultúrtörténeti emlékünknek tekinthetjük, mint Corvináinkat vagy a budai palota épített emlékeit.
Az idő pontos megállapítása a térképészethez hasonló mértékben foglalkoztatta a természettudósokat, de az egyszerű polgárokat is. Az időt klepsidrával, vagyis homokórával és napórával mérték a középkorban. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében őrzik Margit hercegnő gótikus klepsidráját. A napórákat főleg a templomok falaira helyezték el, de klepsidra került a Táncsics Mihány utca 9. számú ház falára is. Az uralkodónak természetesen jóval korszerűbb időmérő eszköze volt: Mátyásnak Lorenzo Medici ajándékozott egy rugós órát. I. Ferdinánd király Szulimán szultánnak egy értékes zsebórát adott 1514-ben a fegyverszünet emlékére. Az óra értékét jelzi, hogy I. Ferdinánd nagyapjától, Miksa császártól örökölte. Épített emlékeink közül toronyóra legtovább a Mária Magdolna-templom falát díszítette.