Nem csak felháborító, jogsértő is volt, hogy Zelenszkij napokig halogatta a katonák holttestének átvételét

A háborús konfliktusok során az elesett katonák és civil áldozatok maradványainak kezelése a nemzetközi humanitárius jog szabályai alá tartozik. A releváns egyezmények közül kiemelendők a Genfi Egyezmények és azok Kiegészítő Jegyzőkönyvei. Azzal, hogy Volodimir Zelenszkij napokig halogatta, hogy az elesett ukrán katonák holttesteit átvegye az oroszoktól, számos ponton sérthette meg a humanitárius jogot.

Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen Fotó: NICOLAS ECONOMOU Forrás: NurPhoto

Az ukrán katonák holttesteivel végül napokig várakoztak a hűtőkamionok, mire megtörtént az átvétel. 

Zelenszkij és az ukrán vezetés ezzel megsérthette a humanitárius jogot. 

Lomnici Zoltán felhívta arra a figyelmet, hogy Ukrajna részes állama a Genfi Egyezményeknek és a hozzájuk kapcsolódó Kiegészítő Jegyzőkönyveknek.

Egy hadban álló országot a Genfi Egyezmények és azok Kiegészítő Jegyzőkönyvei pedig konkrét kötelezettségekkel terhelik a saját hősi halottaivalkapcsolatban. Ezek a kötelezettségek elsősorban a katonai és civil áldozatok méltóságteljes kezelését, az eltűntek felkutatását, valamint a hozzátartozók jogainak biztosítását szolgálják.

Zelenszkij azon döntésének, hogy nem vették át az elesett katonák holttesteit jelentős emberi jogi vonatkozásai vannak, hiszen az 1949-es genfi egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyveik meghatározzák nemzetközi humanitárius jog alapvetéseit

– emelte ki a szakértő, és kifejtette: 

• Az I. Jegyzőkönyv 17. Cikk és a II. Jegyzőkönyv 8. Cikk előírja, hogy a halottakat tisztelettel és méltósággal kell kezelni, meg kell akadályozni a fosztogatásukat, és megfelelően kell rendelkezni felettük. Ez magában foglalja a holttestek felkutatását, azonosítását és méltó eltemetését.
• A CIHL (Customary International Humanitarian Law, azaz a nemzetközi szokásjog humanitárius szabályai) 113. szabály kimondja, hogy a holttesteket tisztelettel kell kezelni, és ez a kötelezettség mind nemzetközi, mind nem nemzetközi fegyveres konfliktusokban alkalmazandó.
• Az I. Jegyzőkönyv 34. Cikk  a nemzetközi jogi standardok szerint előírja, hogy a felek kötelesek a halottak holttesteit a kért feleknek visszaadni, különösen nemzetközi fegyveres konfliktus esetén, ha erre kérik. Ez összhangban áll a CIHL 114. szabállyal, amely szerint a feleknek meg kell tenniük minden lehetséges intézkedést a holttestek visszaadására.
• A holttestek átvételének elutasítása vagy halogatása akadályozhatja a másik fél azon szándékát, hogy teljesítse a holttestek visszaadására vonatkozó kötelezettségét. Bár az egyezmények elsősorban a holttesteket birtokló felet kötelezik a visszaadásra, az átvevő fél elutasító magatartása is humanitárius jogi problémát vethet fel.
• Bár az egyezmények nem említik kifejezetten a családok jogait a holttestek tekintetében, a CIHL 113. és 114. szabály implicit módon elismeri, hogy a holttestek méltóságteljes kezelése és visszaadása a családok számára is fontos humanitárius cél. 
• Az I. Jegyzőkönyv 34. Cikk a nemzetközi jog szerint előírja a holttestek azonosítását és a családok értesítését, ami a gyászhoz való jog részét képezi.
• Az I. Jegyzőkönyv 1. Cikk és a Genfi Egyezmények általános elvei hangsúlyozzák, hogy a humanitárius jogi normák betartása minden körülmények között kötelező, és a felek nem hivatkozhatnak politikai vagy katonai megfontolásokra a kötelezettségek elkerüléséhez.
• A holttestek átvételének elutasítása vagy halogatása negatív nemzetközi megítélést vonhat maga után, mivel a humanitárius jogi normák megsértésének percepcióját keltheti. Ez ronthatja Ukrajna nemzetközi támogatottságát, különösen olyan ügyekben, amelyek a humanitárius jog tiszteletben tartására épülnek. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)