Nem csak felháborító, jogsértő is volt, hogy Zelenszkij napokig halogatta a katonák holttestének átvételét

A háborús konfliktusok során az elesett katonák és civil áldozatok maradványainak kezelése a nemzetközi humanitárius jog szabályai alá tartozik. A releváns egyezmények közül kiemelendők a Genfi Egyezmények és azok Kiegészítő Jegyzőkönyvei. Azzal, hogy Volodimir Zelenszkij napokig halogatta, hogy az elesett ukrán katonák holttesteit átvegye az oroszoktól, számos ponton sérthette meg a humanitárius jogot.

Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen Fotó: NICOLAS ECONOMOU Forrás: NurPhoto

Elsősorban a III. Genfi Egyezmény, a IV. Genfi Egyezmény, valamint a 1977. évi I. Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezései alkalmazandók az elhunytak holttesteinek kezelésére – mondta el lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatóját annak kapcsán kérdeztük, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök napokig halogatta, hogy átvegye az elesett ukrán katonák holttestét az oroszoktól. 

Az, hogy Zelenszkij napokig nem vette át a holttesteket, sértheti a humanitárius jogot
Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium

Ahogy arról lapunk is beszámolt, több ok is felmerült arra, hogy Zelenszkij miért nem viszi haza az elesett katonák testeit, hogy családjaik eltemethessék őket. Egyes vélemények szerint így akarta elodázni a családoknak járó kártérítést, míg mások szerint nem akarta beismerni, hogy mennyien vesztették életüket a háborúban. De volt, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy tele vannak a halottasházak Ukrajnában. 

Az ukrán katonák holttesteivel végül napokig várakoztak a hűtőkamionok, mire megtörtént az átvétel. 

Zelenszkij és az ukrán vezetés ezzel megsérthette a humanitárius jogot. 

Lomnici Zoltán felhívta arra a figyelmet, hogy Ukrajna részes állama a Genfi Egyezményeknek és a hozzájuk kapcsolódó Kiegészítő Jegyzőkönyveknek.

Egy hadban álló országot a Genfi Egyezmények és azok Kiegészítő Jegyzőkönyvei pedig konkrét kötelezettségekkel terhelik a saját hősi halottaivalkapcsolatban. Ezek a kötelezettségek elsősorban a katonai és civil áldozatok méltóságteljes kezelését, az eltűntek felkutatását, valamint a hozzátartozók jogainak biztosítását szolgálják.

Zelenszkij azon döntésének, hogy nem vették át az elesett katonák holttesteit jelentős emberi jogi vonatkozásai vannak, hiszen az 1949-es genfi egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyveik meghatározzák nemzetközi humanitárius jog alapvetéseit

– emelte ki a szakértő, és kifejtette: 

• Az I. Jegyzőkönyv 17. Cikk és a II. Jegyzőkönyv 8. Cikk előírja, hogy a halottakat tisztelettel és méltósággal kell kezelni, meg kell akadályozni a fosztogatásukat, és megfelelően kell rendelkezni felettük. Ez magában foglalja a holttestek felkutatását, azonosítását és méltó eltemetését.
• A CIHL (Customary International Humanitarian Law, azaz a nemzetközi szokásjog humanitárius szabályai) 113. szabály kimondja, hogy a holttesteket tisztelettel kell kezelni, és ez a kötelezettség mind nemzetközi, mind nem nemzetközi fegyveres konfliktusokban alkalmazandó.
• Az I. Jegyzőkönyv 34. Cikk  a nemzetközi jogi standardok szerint előírja, hogy a felek kötelesek a halottak holttesteit a kért feleknek visszaadni, különösen nemzetközi fegyveres konfliktus esetén, ha erre kérik. Ez összhangban áll a CIHL 114. szabállyal, amely szerint a feleknek meg kell tenniük minden lehetséges intézkedést a holttestek visszaadására.
• A holttestek átvételének elutasítása vagy halogatása akadályozhatja a másik fél azon szándékát, hogy teljesítse a holttestek visszaadására vonatkozó kötelezettségét. Bár az egyezmények elsősorban a holttesteket birtokló felet kötelezik a visszaadásra, az átvevő fél elutasító magatartása is humanitárius jogi problémát vethet fel.
• Bár az egyezmények nem említik kifejezetten a családok jogait a holttestek tekintetében, a CIHL 113. és 114. szabály implicit módon elismeri, hogy a holttestek méltóságteljes kezelése és visszaadása a családok számára is fontos humanitárius cél. 
• Az I. Jegyzőkönyv 34. Cikk a nemzetközi jog szerint előírja a holttestek azonosítását és a családok értesítését, ami a gyászhoz való jog részét képezi.
• Az I. Jegyzőkönyv 1. Cikk és a Genfi Egyezmények általános elvei hangsúlyozzák, hogy a humanitárius jogi normák betartása minden körülmények között kötelező, és a felek nem hivatkozhatnak politikai vagy katonai megfontolásokra a kötelezettségek elkerüléséhez.
• A holttestek átvételének elutasítása vagy halogatása negatív nemzetközi megítélést vonhat maga után, mivel a humanitárius jogi normák megsértésének percepcióját keltheti. Ez ronthatja Ukrajna nemzetközi támogatottságát, különösen olyan ügyekben, amelyek a humanitárius jog tiszteletben tartására épülnek. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)