Meszleny András szerint az 1980-as évek közepén rengeteg kempingező járt Budapestre, főleg az akkori NDK-ból és az akkori szocialista baráti országokból. Ezt követően csendesebb időszak következett. Elriasztották a turistákat a délszláv háborúk, tavaly pedig az amerikai terrorista cselekmény okozott gondot. Az ügyvezető szerint az EU-csatlakozás szinte lehetetlen feladat elé állítja a kempingeseket. – Mindig volt egy elit, amit ezek a sorscsapások nem érintettek. A nagyok meggazdagodnak, a kicsik pedig tönkremennek. Én magam sem tudom azt, miként fogjuk teljesíteni az abszolút európai kempingnormákat, hiszen a holland turista elvárja azt, hogy például olyan illemhelyet találjon, mint saját hazájában – tette hozzá. A kempingek egymás után szűnnek meg, csak az erősebb, a jobb marad a piacon. Budán is bezártak három kempinget, ez megmaradt, de forgalma nem emelkedett számottevően. Ahhoz, hogy talpon maradjanak, egész évben nyitva tartanak, így termelve ki például a tüzelő árát. Meszleny András elmondta, hogy magyaros kisvendéglőjük árai a piaci árakhoz képest drágábbak, ráadásul nem egy hatcsillagos étterem, amely csábítja a vendégeket, ráadásul gyér az a réteg, amely ezt a szolgáltatást meg tudja vásárolni, hiszen az emberek olcsón szeretnének nagyon jót enni.
Szerinte az egyetlen olyan pozitívum, ami az elmúlt tizenhét év alatt soha nem változott, a turisták elégedettsége a várossal és a kempinggel. – Budapest Európa szíve, tervezői nem véletlenül tanultak Párizsban, nem véletlenül itt született az elsők között a kis földalatti vasút, az Akadémia, a Lánchíd, hiszen ezek mágnesként vonzzák és fogják is vonzani a külföldieket, a turistákat is – fogalmazott az ügyvezető. A kemping látogatottságáról szólva kifejtette: legkorábban húsvétkor jönnek az első kempingesek, mindig olaszok, velük meg is telik a kemping. Utána a tavaszi időszakban a nyugdíjas, de gazdag németek és hollandok jönnek, akik a kellemes napokat, a fürdővárost, látványosságokat élvezik. Július közepétől augusztus végéig tart az igazi főszezon, így most még szinte üres a kemping.
A szezonban sokféle náció érkezik, jönnek a hátizsákos turisták, majd nemzeti ünnepük után, július végén, augusztus elején a franciák, utána egy újabb hullámmal jön néhány spanyol is. A városnézés kifejezetten a németek kedvtelése. Kiemelte, hogy egyetlenegy olyan csoportjuk volt – egy francia –, amely különbuszt bérelt, és végigjárták a várost francia idegenvezetővel, sőt még a Dunán is voltak hajózni. A múzeumok látogatása inkább a hollandokra jellemző. Az olaszokat a magyar lányok szépsége és a magyar konyha ízei érdeklik. Utóbbi esetében a nagyon nagy, több- csillagos éttermeket látogatják, mert nekik még mindig olcsóbb, mint egy hasonló színvonalú étterem egy nagy nyugat-európai városban.
A kempingben lakó egyik turista, a norvég Magnus Skaar lapunknak elmondta: bár csak most érkezett családjával a városba, az első benyomása nagyon kellemes volt. Pár éve Prágában nyaralt, de túlságosan kommersznek találta. Budapesten most jár először, és érdekes, egyben emberközelibb városnak tűnik számára. Elmondta azt is, hogy több mint tíz éve foglalkozik kedvtelésből borokkal, és már nagyon várta, hogy megkóstolhassa a magyar termést, valamint a magyar ételeket.
Egy másik turista, a svéd Kristina arról számolt be, hogy tizenhét éve járnak férjével Magyarországra nyaralni, és minden évben útba ejtik a zugligeti kempinget. Elmesélte, hogy a kezdetekkor még nem volt ilyen nagy a kemping területe, csak egy része volt kész, ám akkoriban sokan nyaraltak itt Finnországból, Dániából, Hollandiából, Németországból. Idén öthetes szabadságuk alatt már másodszor jöttek vissza pár napra, mielőtt hazautaznak Svédországba. A hölgy elmondta: nagyon szeretik az egész országot, az embereket, az ételeket. Szerinte az általános magyar ételek hasonlók, de nem ugyanolyanok, mint a svédek, ők több hagymát használnak és kevesebb paprikát, ráadásul nekik nincsenek boraik. A magyar borok viszont nagyon finomak. A várost az elmúlt 17 évben alaposan feltérképezték, sőt a Moszkva téren van egy kedvenc fodrásza is, akihez minden évben visszajár. Nyaralásaik alatt nagyon sok magyar embert megismertek, és rengeteg jóbarátot szereztek.
A XIX. században, 1869-től a zugligeti kemping területén lóvasút közlekedett, amelyet 1896-ban villamosítottak, ugyanis ez a szakasz vezetett a végállomáshoz, ráadásul ez volt a város legmeredekebb pályájú járata. A kempinget a szurdok kiszélesítésével hozták létre 1986-ban. A budai hegyvidék régen híres kirándulóhelyén nemcsak kempinget, hanem kikapcsolódásra alkalmas szabadidőközpontot is létesítettek. Ehhez fel kellett újítani a megszüntetett régi villamosvasút és műemléki végállomás teljesen lepusztult épületét.
Meszleny András arról is beszélt, hogy tevékenységüket az utóbbi években kulturális rendezvényekkel bővítették. A szép természeti környezet, a terület könnyű megközelíthetősége és a hely történelmi múltja igen alkalmas arra, hogy az évszakokhoz igazodó rendezvényeken megidézzék a népi és nemzetiségi hagyományokat, más szervezetekkel együttműködve bemutassák a városiaknak a falu jellegzetes szokásait, mesterségeit. Ezek az ingyenesen látogatható „népünnepélyek” egyre ismertebbé és vonzóbbá válnak a fővárosiak és az ide látogató idegenek körében.
origo.hu
Szívszorító, ahogy a szegedi sztársebész az utcán segít a rászorulóknak
