Öngyulladás okozta a hortobágyi tüzet?

Szakértők vizsgálják a hortobágyi tűz keletkezésének okát; feltételezések szerint öngyulladása vezetett a katasztrófához.

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy emberéletben, műtárgyban, technikai eszközben nem keletkezett kár, az ökológiai veszteség azonban jelentős – tájékoztatta lapunkat Czéh István tűzoltó alezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője.
A Hortobágy falut is fenyegető – jelenlegi becslések szerint nyolcezer hektár kiterjedésű – tűz okáról legkorábban a hét végén tudnak biztosat mondani. Minden kétséget kizáróan bizonyítható viszont, hogy a puszta délnyugati szélén található Püspökladány melletti Farkasszigeten egy kaszálógép tartálya lobbantotta lángra a környéket – tudtuk meg Czéh Istvántól. Az igazgató elmondta: sokkal hamarabb meg lehetett volna fékezni a lángokat, ha az első füstök észlelése után értesítik a tűzoltókat. Ám ez nem történt meg: a június 27-i déli 12 óra körül észlelt tűzjelekről csak délután négy körül értesítették a tűzoltókat, és fél óra múlva – mire a tűzoltók a Hortobágyra értek – több mint 400 hektáron égett a puszta.
A témában tartott tájékoztatón Gyarmathy István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóhelyettese elmondta: becsléseik szerint a kisállatok 20-80 százaléka a tűz áldozatául esett a térségben.
Gyarmathy rámutatott: ha a vízügyi szervekkel meg tudnak állapodni, az Ágota pusztai árvízkapu megnyitása nagyban elősegítheti a leégett terület regenerálódását. A szakember megerősítette azt a – környezetvédelmi miniszter által is hangoztatott – véleményt, miszerint a puszta öngyulladásának égetéssel célszerű elébe menni.