Amerikai tájékoztatás Irakról

Súlyos kritikával fogadta a nemzetközi közvélemény tegnap azt a kedden nyilvánosságra hozott dokumentumot, amellyel a brit kormányzat kívánta Irak veszélyességét bizonyítani. Közben a Varsóban tartózkodó amerikai védelmi miniszter tájékoztatta NATO-beli kollégáit a bagdadi rezsim jelentette fenyegetésről.

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter szigorúan titkos minősítésű eligazításban részesítette a szövetség védelmi minisztereit a Varsóban megrendezett nem hivatalos konferencián, azzal a szándékkal, hogy igazolja számukra az amerikai háborús készülődést Irak ellen, s egyben meggyőzze őket támogatásuk szükségességéről. A tájékoztatót követően újságíróknak nyilatkozva Rumsfeld kijelentette, hogy a bizonyítékok között kollégái elé tárta azokat az információkat, melyek Szaddám Huszeint az al-Kaida terrorszervezethez kötik.
Kovács László külügyminiszter véleménye szerint Irak ügyében a legjobb forgatókönyv az lenne, ha egy nagyon széles körű nemzetközi nyomással rá lehetne kényszeríteni Szaddám Huszein iraki elnököt: azonnal szüntesse meg a különféle tömegpusztító fegyverek előállítását. „Ami a katonai megoldást illeti, jobb lenne, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyetértésével folyna, de az ENSZ felhatalmazás nélküli katonai akció is jobb, mint tétlenül várni Irak fegyverkezésének tragikus következményeit” – mondta. A külügyminiszter rámutatott: „amennyiben a katonai akció elkerülhetetlenné válik, Magyarország mint az Egyesült Államok szövetségese, mint a NATO tagállama és a terrorizmus elleni harc elkötelezettje, tudni fogja, hol a helye”.
*
Szaddám Huszein iraki elnök sürgős üzenetben szólította fel Amr Muszát, az Arab Liga főtitkárát: akadályozza meg, hogy öbölbeli arab országok részt vegyenek egy Irak elleni amerikai katonai agresszióban. Az al-Dzsazíra katari műholdas televízió tegnapi jelentése szerint Szaddám javasolta, hogy a főtitkár hívja össze a liga mini csúcsértekezletét az Irak körül kialakult helyzettel kapcsolatos közös arab álláspont kialakítására. Ugyancsak az al-Dzsazíra jelentése szerint Szaddám Huszein katonatiszteket nevezett ki több tartomány kormányzójává és valamennyi fontos gazdasági objektum vezetőjévé. Az intézkedés célja, hogy „háborús körülmények között biztosítani lehessen az államgépezet és a gazdaság működésének ellenőrzését”.
Ötvenhárom munkáspárti képviselő szavazott Tony Blair kormányának iraki politikája ellen a brit parlament kedd éjszakába nyúló rendkívüli vitájában annak ellenére, hogy a miniszterelnök kinyilvánította, kormánya elsődleges célja az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelése, nem Szaddám Huszein elnök hatalmának megdöntése. A tiltakozó szavazás nagyobb mértékű volt, mint az afganisztáni háborút vagy a koszovói beavatkozást megelőző parlamenti vita idején. Az ellenzéki Konzervatív Pártban is a szakadás jele mutatkozott, miközben a pártvezetés egyöntetű támogatásáról biztosította a munkáspárti kormány iraki politikáját, számos tory képviselő emelt szót ellene. Douglas Hogg, a toryk volt külügyi államminisztere egyenesen úgy vélte, hogy a munkáspárti kormány által a törvényhozás elé terjesztett iraki dosszié Szaddám Huszein fegyverkezési programjáról nem igazolja egy katonai fellépés szükségességét.
Az iraki kérdés szerepelt Gerhard Schröder német kancellár választást követő első külföldi útjának programjában is, Londonban. A sebtiben megszervezett látogatás azt követte, hogy az elmúlt hetekben alaposan lehűlt Németország és az Egyesült Államok viszonya, miután a német kancellár a választási kampány idején számtalanszor nyilvánvalóvá tette: hazája ellenez egy Irak elleni katonai beavatkozást.
Blair védelmébe vette Schröder álláspontját, rámutatván, hogy a kancellár teljesen jogos kérdéseket vet fel. Többek arra számítanak, hogy a német belpolitikai helyzet választásokat követő stabilizációja után az új Schröder-kabinet módosít álláspontján, vagy legalább visszafogja retorikáját, mely amellett, hogy megmérgezte a német–amerikai kapcsolatokat, megakadályozta egységes EU-álláspont kialakítását.
Silvio Berlusconi olasz kormányfő közben jelezte, hogy szerinte le kell fegyverezni Szaddám Huszeint, s ha szükséges, akár megelőző lépéseket is tenni kell, az iraki elnök mesterkedéseivel szemben pedig félreérthetetlen tartalmú, új ENSZ-határozatra van szükség. Az ellenzéki baloldal részéről Massimo D’Alema