Novemberben vitatja meg az Országgyűlés az újabb európai uniós jogharmonizációs célú vámtörvény-módosítást. Ennek során tárgyalják meg a vámszabad területekkel kapcsolatos változásokat is. A jelenleg hazánkban működő ipari és raktározási vámszabad területek közül az ország uniós csatlakozása után vélhetően csak alig pár társaság tarthatja meg a státusát. Az EU-bővítés után a vállalkozásoknak szükségük lesz az unió illetékes hatóságának engedélyére is. A termelőtevékenységhez csak akkor adják ki az engedélyt a hatóságok, ha a cég nem zavarja a belpiacot, s nem sérti más tagország érdekét. Mindemellett egy új rendszerre is át kell térni. Jelenleg a magyar és a közösségi rendszer között eltérés, hogy míg hazánkban egy-egy vállalkozás működik vámszabad területen, addig az unióban egy-egy régió kapja meg ezt a státust.
Arnold Mihály altábornagy, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka az MTI közlése szerint tegnap azt mondta: nemzetgazdasági érdek, hogy a vámszabad területeken működő cégek csak a csatlakozáskor vegyék át az uniós jogszabályokat. Ezáltal az érintett gazdálkodóknak elég idejük lesz felkészülni a változásokra.
További változások is lesznek: a jövő évtől az ügyfeleket közvetlen és közvetett módon képviselhetik a vámügynökök a vámhatóság előtt. A közvetlen képviselő a megbízója nevében és javára eljárhat, de nem rendelkezhet a vámáru fölött, míg a nagyobb kockázatot vállaló közvetett képviselő saját nevében, megbízás alapján tevékenykedik, így akár vámfizetésre is kötelezhető. Az előzetes egyeztetések során a Pénzügyminisztérium, a vámhatóság és a Magyar Vámügyi Szövetség képviselői azt az álláspontot képviselték, hogy a nagyobb felelősséggel járó közvetett képviselő feladatát kizárólag a vámügynököknek adják. Míg ezzel szemben közvetlen képviselő bárki lehetne. Az uniós tagállamok többsége a kisebb felelősséggel járó közvetlen vámképviseletet választotta.
Jubileumi Ifjúsági Találkozó
A fiataloknak üzent XIV. Leó pápa + videó
