Múltvizsgálat: még két „érintett„

A rendszerváltás utáni kormánytagok állambiztonsági múltjával foglalkozó Mécs-bizottság két olyan politikus nevét nem hozta nyilvánosságra, akik a Történeti Hivatalban fellelt dokumentumok szerint együttműködtek az előző rendszer belbiztonsági szerveivel. Információink szerint mindkét politikus kormánypárti.

A Történeti Hivatal tizenhat olyan politikusról szolgáltatott adatokat a Mécs-bizottságnak, akik a rendszerváltást követően kormánytagok voltak, ám nem mindegyik név szerepel a bizottság nyilvánosságra hozott listáján – mondta lapunknak Markó György. A Történeti Hivatal elnöke szerint a 16 politikus közül négyen úgynevezett célszemélyek voltak, öten pedig megtagadták az együttműködést a titkosszolgálattal. Ez utóbbi csoportba tartozók neveit Markó szerint nyilvánosságra kellene hozni, hiszen ezzel megszűnne a zsarolhatóságuk. Hozzátette: a Mécs-bizottságnak átadott listán hét olyan név található, akiknek a Történeti Hivatal adatai szerint hálózati kartonja volt. Közülük hárman jelentéseket is írtak, tehát teljesen egyértelmű, hogy ügynöki tevékenységet láttak el. A hét érintettnek vélt politikus közül Markó szerint kettőnek – köztük Szalay Gábor SZDSZ-es államtitkárnak – a neve nem található Mécs listáján. Arra a kérdésünkre, hogy lehet az, hogy a bizottság kevesebb nevet hozott nyilvánosságra, mint amennyit a Történeti Hivatal részükre átküldött, Markó elmondta: a bizottság több helyről is tájékozódott, így elképzelhető, hogy más titkosszolgálatok információi megcáfolták az ő adataikat. Lapunk úgy tudja, hogy a Mécs-bizottság által elhallgatott mindkét politikus a jelenlegi kormánypártokhoz tartozik. Markó ezt az információt firtató kérdésünkre nem volt hajlandó megválaszolni. Mécs Imre a Történeti Hivatal elnökének tegnap írt nyílt levelében kifejti: Markó György „felelős köztisztviselőként államtitkot képező anyagról nyilatkozik”, hiszen az Országgyűlés bizottságának tagjai kapták azt a feladatot, hogy az említett kérdésekben döntsenek. Markó lapunknak cáfolta, hogy államtitkot sértett volna, mivel az általa közölt adatok régóta közszájon forognak. „Mécs Imre szakértőkre, többek között rám hivatkozva alakította ki végleges listáját, ám én ehhez nem kívánom a nevemet adni, más véleményen vagyok, és nem is kívánom takargatni a képviselő úr baklövéseit” – reagált Markó a szabad demokrata politikus véleményére.

Koalíciós nézeteltérés ügynökügyben. Feltehetően mindkét kormánypárti frakció nyújt be módosító indítványokat a kormány ügynöktörvény-javaslataihoz. A tervezetek általános vitáját ma zárják le, de a módosításokról az MSZP-frakció szakértői tegnap késő este is egyeztettek Bárándy Péter igazságügy-miniszterrel. Lapunk úgy értesült: az SZDSZ ragaszkodik ahhoz: egy intézet kezelje az elmúlt rendszer összes titkosszolgálati dokumentumait, ami egyben azt is jelentené, hogy megszűnne a Történeti Hivatal. A szabad demokraták ugyanis ragaszkodnak az adatok lehető legszélesebb nyilvánosságához, míg az MSZP szerint ha nem közszereplőről van szó, tarthatatlan a nyilvánosságra hozatal. Az MSZP szűkíteni szeretné az átvilágítandók körét. Felmerült például olyan ötlet, hogy csak a tízezer főnél népesebb települések polgármestereit vizsgálják át, és az egyházak esetében választhatóvá tennék az átvilágítást. Az SZDSZ szerint viszont ennél még az eredeti javaslat is jobb. Egyik párt sem szeretné azonban, ha az átvilágítandók körébe bekerülnének az elmúlt rendszer politikai döntéshozói – például azok, akik hozzáférhettek a jelentésekhez –, valamint az ’56 utáni karhatalmisták. Sőt a két új törvény hatályon kívül helyezné a régi átvilágítási törvényt, amely tartalmazza a diktatúra döntéshozóinak felelősségét. Összeállítás az 5. oldalon