Kósa emlékeztetett arra, hogy a szocialisták választási ígéreteiben nyolcszáz kilométernyi új autósztráda megépítése szerepelt, ezzel szemben a Pénzügyminisztérium által támogatott C variáció 59 kilométer új autópályával számol 2006-ig. Ez köszönő viszonyban sincs a szocialisták grandiózus ígéreteivel, de nagyon távol van attól a négyszáz kilométertől is, amit az Orbán-kormány kívánt ugyanaddig az időpontig megépíteni. Az új gyorsforgalmi- út-fejlesztési koncepció Kelet-Magyarország számára különösen sérelmes, mert az elmaradott kelet-magyarországi régiókkal szemben a Nyugat-Dunántúl útfejlesztéseit preferálja, az észak-alföldi régióban pedig alig számol fejlesztéssel.
A debreceni polgármester elfogadhatatlannak tartja, hogy jelenleg teljesen bizonytalan, Görbeháza után továbbépítik-e egyáltalán az M3-ast ebben a ciklusban. Kósa szerint nem megnyugtató az a variáció sem, amely számol ugyan továbbépítéssel, de 2006-ig csak Nyíregyházát kívánja a gyorsforgalmiút-hálózatra felcsatlakoztatni, Debrecent pedig csak ezt követően. Kósa hangsúlyozta: Debrecen minden számba jöhető eszközzel küzdeni fog azért, hogy ez a minden gazdasági racionalitást nélkülöző elképzelés ne valósulhasson meg, mint ahogy korábban sikeresen küzdött azért is, hogy az autópálya- nyomvonal ne csak Nyíregyházát, hanem Debrecent is érintse. A szóba jöhető eszközökről szólva a politikus kifejtette, a tárgyalásoktól a demonstrációkig minden lehetőséget felhasználnak, hogy az észak-alföldi régió, és különösen Debrecen számára elfogadhatatlan döntést megfordítsák. Ha ilyen módon nem járnak sikerrel, akkor népszavazást fognak kezdeményezni.
Kósa emlékeztetett arra, hogy a polgári kormányzat a mostani számára örökül hagyta azt a fejlesztési összeget, amiből a tervezett négyszáz kilométernyi autópályát meg lehetett volna építeni 2006-ig. A politikus szerint felháborító, hogy a szociálliberális kormányzatnak az ötmilliárd forintos mobiltelefon- tender, illetve a nyolcmilliárd forintos bútorvásárlási elképzelés fontosabb, mint a kelet-magyarországi autópálya. Ennek kapcsán Kósa kijelentette: „Ez elfogadhatatlan, az urak üljenek a régi székeken, nekünk autópályára van szükségünk.”
Az észak-alföldi régió meghatározó városai, megyeszékhelyei – Nyíregyháza, Szolnok és Debrecen – közül az autópálya-csatlakozás kivételével egyedül Debrecenben adott minden olyan feltétel, amely a régióközponti szerep betöltéséhez szükséges. Debrecen lélekszáma a három vezető település közül a legnagyobb, költségvetése megközelíti a 35 milliárd forintot, a régió exportjából, illetve GDP-jének megtermeléséből pedig lélekszámánál magasabb arányban részesedik. Ez a város rendelkezik a legnagyobb felsőoktatási potenciállal is: a Debreceni Egyetem hallgatóinak száma jelenleg meghaladja a 25 ezret. Középiskoláiba 17 ezer diák jár, egyes iskolák a régió egészéből fogadnak tanulókat. Számos szociális és egészségügyi szolgáltatás van, amely csak Debrecenben érhető el, ilyen például a PET-Centrum, amelynek tudományos hátterét a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommagkutató Intézete adja. A városnak meghatározó szerepe van a régió gazdasági életében is, hiszen a régió exportjának csaknem egyharmadát a város biztosítja, a GDP-termeléséből pedig 20 százalékkal részesedik. Amint azt Kósa elmondta: Debrecenbe az elmúlt négy év alatt 80 milliárd forintnyi működő tőke érkezett, ami óriási lökést adott a város és vonzáskörzete fejlődésének. Kivette a részét a beruházásokból az önkormányzat is: 400 új bérlakást építettek, 40 kilométer csatornát fektettek le és 180 utcát láttak el szilárd burkolattal, s felépítették az ország jelenleg legnagyobbnak számító sportkomplexumát 4,1 milliárd forintos beruházással. Kósa rámutatott, a régió fejlődésének további sorsa azon áll vagy bukik, hogy a kormányzat milyen szerepet szán az autópálya-fejlesztésnek. Felismeri-e, hogy a gyorsforgalmiút-hálózat fejlesztésének semmi mással nem pótolható jótékony hatása van a sztráda által érintett régiókra. Ha ezt nem ismeri fel, illetve a felismerésből nem lesz gyakorlat, Kelet-Magyarország felzárkózási esélyei jelentősen csökkennek.
Bánki Erik a jövő évi költségvetésről: A kormány céljai világosak - videó