Népszavazás az M3-as építéséért

A kampányban ígértekhez képest óriási csalódás a szociálliberális kormányzat legújabb autópálya-fejlesztési koncepciója, Kelet-Magyarország számára pedig teljességgel elfogadhatatlan. Ha másképpen nem megy, népszavazást kezdeményezünk a régió felzárkózásához elengedhetetlen gyorsforgalmiút-fejlesztésekért – nyilatkozta lapunknak Kósa Lajos, Debrecen polgármestere.

2002. 09. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kósa emlékeztetett arra, hogy a szocialisták választási ígéreteiben nyolcszáz kilométernyi új autósztráda megépítése szerepelt, ezzel szemben a Pénzügyminisztérium által támogatott C variáció 59 kilométer új autópályával számol 2006-ig. Ez köszönő viszonyban sincs a szocialisták grandiózus ígéreteivel, de nagyon távol van attól a négyszáz kilométertől is, amit az Orbán-kormány kívánt ugyanaddig az időpontig megépíteni. Az új gyorsforgalmi- út-fejlesztési koncepció Kelet-Magyarország számára különösen sérelmes, mert az elmaradott kelet-magyarországi régiókkal szemben a Nyugat-Dunántúl útfejlesztéseit preferálja, az észak-alföldi régióban pedig alig számol fejlesztéssel.
A debreceni polgármester elfogadhatatlannak tartja, hogy jelenleg teljesen bizonytalan, Görbeháza után továbbépítik-e egyáltalán az M3-ast ebben a ciklusban. Kósa szerint nem megnyugtató az a variáció sem, amely számol ugyan továbbépítéssel, de 2006-ig csak Nyíregyházát kívánja a gyorsforgalmiút-hálózatra felcsatlakoztatni, Debrecent pedig csak ezt követően. Kósa hangsúlyozta: Debrecen minden számba jöhető eszközzel küzdeni fog azért, hogy ez a minden gazdasági racionalitást nélkülöző elképzelés ne valósulhasson meg, mint ahogy korábban sikeresen küzdött azért is, hogy az autópálya- nyomvonal ne csak Nyíregyházát, hanem Debrecent is érintse. A szóba jöhető eszközökről szólva a politikus kifejtette, a tárgyalásoktól a demonstrációkig minden lehetőséget felhasználnak, hogy az észak-alföldi régió, és különösen Debrecen számára elfogadhatatlan döntést megfordítsák. Ha ilyen módon nem járnak sikerrel, akkor népszavazást fognak kezdeményezni.
Kósa emlékeztetett arra, hogy a polgári kormányzat a mostani számára örökül hagyta azt a fejlesztési összeget, amiből a tervezett négyszáz kilométernyi autópályát meg lehetett volna építeni 2006-ig. A politikus szerint felháborító, hogy a szociálliberális kormányzatnak az ötmilliárd forintos mobiltelefon- tender, illetve a nyolcmilliárd forintos bútorvásárlási elképzelés fontosabb, mint a kelet-magyarországi autópálya. Ennek kapcsán Kósa kijelentette: „Ez elfogadhatatlan, az urak üljenek a régi székeken, nekünk autópályára van szükségünk.”
Az észak-alföldi régió meghatározó városai, megyeszékhelyei – Nyíregyháza, Szolnok és Debrecen – közül az autópálya-csatlakozás kivételével egyedül Debrecenben adott minden olyan feltétel, amely a régióközponti szerep betöltéséhez szükséges. Debrecen lélekszáma a három vezető település közül a legnagyobb, költségvetése megközelíti a 35 milliárd forintot, a régió exportjából, illetve GDP-jének megtermeléséből pedig lélekszámánál magasabb arányban részesedik. Ez a város rendelkezik a legnagyobb felsőoktatási potenciállal is: a Debreceni Egyetem hallgatóinak száma jelenleg meghaladja a 25 ezret. Középiskoláiba 17 ezer diák jár, egyes iskolák a régió egészéből fogadnak tanulókat. Számos szociális és egészségügyi szolgáltatás van, amely csak Debrecenben érhető el, ilyen például a PET-Centrum, amelynek tudományos hátterét a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommagkutató Intézete adja. A városnak meghatározó szerepe van a régió gazdasági életében is, hiszen a régió exportjának csaknem egyharmadát a város biztosítja, a GDP-termeléséből pedig 20 százalékkal részesedik. Amint azt Kósa elmondta: Debrecenbe az elmúlt négy év alatt 80 milliárd forintnyi működő tőke érkezett, ami óriási lökést adott a város és vonzáskörzete fejlődésének. Kivette a részét a beruházásokból az önkormányzat is: 400 új bérlakást építettek, 40 kilométer csatornát fektettek le és 180 utcát láttak el szilárd burkolattal, s felépítették az ország jelenleg legnagyobbnak számító sportkomplexumát 4,1 milliárd forintos beruházással. Kósa rámutatott, a régió fejlődésének további sorsa azon áll vagy bukik, hogy a kormányzat milyen szerepet szán az autópálya-fejlesztésnek. Felismeri-e, hogy a gyorsforgalmiút-hálózat fejlesztésének semmi mással nem pótolható jótékony hatása van a sztráda által érintett régiókra. Ha ezt nem ismeri fel, illetve a felismerésből nem lesz gyakorlat, Kelet-Magyarország felzárkózási esélyei jelentősen csökkennek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.