Szárnyaszegett baromfiipar

Hét év alatt a nyolcszorosára emelkedett a továbbfeldolgozott baromfitermékek aránya, miközben élesedett a konkurenciaharc. Ennek következtében a gyártók folyamatosan új termékekkel jelennek meg a piacon, és rákényszerülnek az uniós elvárások bevezetésére is, hogy megfeleljenek az egyre magasabb hazai vásárlói igényeknek, és hogy a csatlakozáskor a közös piacra is szinte azonnal bedobhassák termékeiket. Ebben szerepet játszik az is, hogy az orosz piacra a jelentősen dotált amerikai áru miatt nehéz betörni. A termékpalettát uraló csirke és pulyka mellett kacsából is készülnek továbbfeldolgozott áruk, igaz, a fogyasztóképes hazai kereslet hiánya miatt nem itthon, hanem német- és franciaországi kínai vendéglőkben találnak vevőre.

Változnak a fogyasztói szokások, és ennek köszönhetően rohamosan emelkedik a továbbfeldolgozott termékek piaci részesedése. Bár már szinte mindenféle húsnemű megtalálható a termékpalettán, a prímet mégis a baromfihúsból előállított készítmények viszik. Takács László, a Baromfi Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: 1995-ben tízezer tonnányi továbbfeldolgozott terméket állítottak elő, öt évvel később már hetvenezer tonnányit, a tavaly készült mennyiség pedig már nyolcvanezer tonnányira tehető. E mennyiség kilencven százaléka belföldön, a maradék rész az exportpiacokon talál vevőre. Mivel a termékcsoport viszonylag jól jövedelmez, a gyártók között nagy a konkurenciaharc a piaci részesedésért, emiatt egyre magasabb színvonalú árut igyekeznek egyre több plusz hozzáadásával előállítani, ennek következtében most már bőven válogathatunk a hűtőpultokban a sajtos, füstölt sajtos, brokkolis, szalonnás és más sokféle töltelékes, esetleg dinoszaurusz, maci vagy szív alakú félkész áruk között.
A legegyszerűbbnek és talán a legnépszerűbbnek is nevezhető sajttal töltött pulykamell gyártását a Hungerit Rt. kezdte 1995-ben. A gyár akkor egy termékkel indult, azóta viszont folyamatosan fejleszt, nemrég olyan gyártósort állított üzembe, amelyből csak négy van a világon, és a csontos termékek előállítására alkalmas – ismertette Tóthné Kecskés Mária kereskedelmi és marketingigazgató. Szerinte erre azért van szükség, mert a piac nagyon telített, a megszerzett részesedés fenntartásához és növeléséhez viszont folyamatosan fejlődni kell. Ezt és az egészséges táplálkozás iránti igényt szem előtt tartva a piacon egyedül gyártanak készre sütött terméket (amit nem kell még egyszer olajba tenni, csak melegíteni) és grillezett árut.
A piac szélesedik – mondta az igazgató asszony – egy hazai gyártó fel is borította némileg, elsősorban alacsony áraival, de megjelent a piacon – igaz, nem mindig kifogástalan termékekkel – sok kis cég is. Szerencsére bővülnek az exportlehetőségek, szállítanak Szlovákia és Németország mellett az Egyesült Királyságba is.
A piac telítettségéről számolt be Palkovics Péter, a Bábolna Rt. általános vezérigazgató-helyettese is, hangsúlyozva, hogy hiába volt az év elején valamicske visszaesés a nagy fellendülés után – köszönhetően az akkor begyűrűző húspiaci botrányoknak –, a baromfihús előállításának komoly perspektívái vannak. Az alacsonyabb kategóriájú termékekkel a keleti piacokat kell megcélozni és közben megfelelni az uniós elvárásoknak is, hogy a csatlakozás után az EU piacain hazánk is megjelenhessen – fűzte hozzá.
A tavalyi piaci felfutásban Bábolna jó pozíciót szerzett, de reklámkampányát vissza kellett fognia, a hónap végétől azonban ismét indul a következő év értékesítéseit előkészítő „hadjárat”. A felfutást meglévő és pillanatnyilag kihasználatlan gyártókapacitásukra, a minden igényt kielégítő alapanyaghátterükre és nevükre alapozzák – mondta Palkovics Péter.
A baromfiágazat első fél évben felhalmozott, hatmilliárd forintos veszteségéből a húszszázalékos piacrészű Hajdú-Bét Rt. másfél milliárd forinttal részesedik. A cég ez évre 45 milliárdos forgalmat és nullszaldó körüli eredményt tervezett, ez azonban a tömegárunak számító fagyos és előhűtött pulyka-, illetve csirketermékek értékesítési nehézségei miatt nem biztos, hogy tarható is lesz – tudtuk meg Boros Attilától, a cég vezérigazgatójától. A menedzser tájékoztatása szerint a világpiacon tavaly szeptember óta tartó túltermelési válság több hullámban érintette a céget. A legnagyobb sokk az idén februárban következett be, amikor Németországon keresztül jelentős mennyiségű hongkongi csirke érkezett az országba, ami nemcsak az árakat verte le, hanem a hazai termelők pedigréjét is rontotta. E szállítmány ugyanis az emberi egészségre ártalmas antibiotikumokat tartalmazott. Az ügy kapcsán Boros Attila leszögezte: a saját készletű honi cégeknek semmiképpen nem volt érdekük kétes minőségű termék exportálása, és nem is tettek ilyet. Ennek ellenére gyanúba keveredtek, ami azzal a következménnyel járt, hogy értékesítésük hat hét alatt a felére esett vissza.
Az exportlehetőségekről szólva a vezérigazgató rámutatott: az ígéretesnek mutatkozó, felvevőképes orosz piac korántsem egyszerű eset a magyar feldolgozók számára, ahogyan azt a közvélemény tartja. Erre az egyébként kényes és fizetőképes piacra ugyanis – amely korábban a Hajdú-Bét egyik legnagyobb célországa volt – leginkább amerikaiak szállítanak. Termékeik azért versenyképesek, mert az Egyesült Államokban a csirkemellfilén kívül – amely kiemelkedően jó áron értékesíthető, és így minden termelési és járulékos költséget elbír – az összes többi csirkefalat mellékterméknek minősül. Az utóbbiakat irreálisan alacsony áron is el lehet adni, hiszen minden értük kapott cent csak a nyereséget növeli. Ezért fordulhat elő, hogy az amerikaiak hatvan-nyolcvan eurócentért tudnak az orosz piacra szállítani, ez pedig alatta marad a magyar feldolgozók önköltségének. Nem bizonyulnak sokkal versenyképesebbnek a magyar termékek az Európai Unióval folytatott konkurenciaharcban sem. Az EU ugyanis harmadik piacra való szállítás esetén az egész csirkéhez kilónként negyven eurócentes támogatást ad, amivel megint a magyar önköltség alatti értékesítési árat tud elérni. A helyzet kezelésére tavasszal több mint negyedmilliárd forintos keretet hozott létre a kormányzat az orosz csirkeexport támogatására. Ez kilónként 65–75 forintos támogatást jelentett, enyhítve ezáltal a feszültségeket, de nem oldotta meg az értékesítési nehézségekből adódó problémákat.
A baromfitermékek világpiaci helyzetéről szólva Boros Attila rámutatott: a thai és a brazil csirke alacsony önköltsége, illetve a brazil valuta többszöri leértékelése miatt kialakuló dömpingár olyan rizikófaktor, amely folyamatosan veszélyezteti a hazai feldolgozók pozícióit. Éppen ezért a Hajdú-Bét nem csak és nem is elsősorban az alacsony szinten feldolgozott tömegtermékek exportjában gondolkodik, sokkal inkább a hazai konyhakész termékek piacán kíván pozíciókat szerezni. Jelenleg a panírozott termékek értékesítéséből a cég ötmilliárd forinttal részesedik. A panírozott termékek választékának és volumenének bővítése céljából az idén kétmilliárd forintot fordítottak beruházásra, s a jövőben is ezt az utat kívánják járni.
A csirke és a pulyka mellett egyre nagyobb szerep jut a kacsahúsnak is a továbbfeldolgozott termékek között. Az első nyolc hónapban 25 százalékkal nőtt a belföldi fogyasztás, és a kacsahús döntő hányada pecsenyekacsából származik. A Kiskunhalasi Baromfi-feldolgozó Rt. éppen ezért kacsára specializálódott gyártósort avatott a múlt héten. Varga Tamásné termelési igazgatótól megtudtuk, hogy évi háromszáz tonnányi – friss, pácolt, sütött és végül teljesen kicsontozott – késztermék előállításával számolnak. Belföldre nem gyártanak, mert a magas ár miatt egyelőre nincs az áru iránt fizetőképes kereslet, így fő piacaikat a német- és franciaországi kínai éttermekben találták meg.