Száz nap, két nézőpont

A szavahihetőséget és a számonkérhetőséget nevezte a kormány legnagyobb erényének Medgyessy Péter miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakának első plenáris tanácskozásán tegnap. Míg a kormánypártok sikeresnek ítélték a száznapos programot, addig az ellenzék az elért eredmények elismerése mellett ellenérzését fejezte ki a rendőri erőszak, a közszolgálati és a konzervatív sajtó elleni támadás, valamint az áremelések miatt.

Munkatársainktól
2002. 09. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Medgyessy Péter miniszterelnök napirend előtti beszédével kezdődött tegnap az Országgyűlés őszi ülésszaka. A kormányfő kijelentette: a kormánynak nem az ellenzék, hanem a reménytelenség, a kiszolgáltatottság, a nincstelenség és az esélyek hiánya az ellenfele. Fontosnak nevezte a nemzeti összefogást és ennek példájaként említette az árvíz elleni védekezést. Elmondta azt is: hallja azok hangját, akik az elmúlt négy év jogsértéseinek kivizsgálását követelik. A miniszterelnök szerint a kormány célja a gazdasági növekedés elősegítése és a jövedelmek igazságosabb szétosztása. A kormány legfőbb erényének szavatartóságát és számonkérhetőségét nevezte, mert az teljesítette, amit vállalt: a száznapos programot. Elmondta: a jövő céljai között kiemelten szerepel majd az oktatás, az egészségügy, a területfejlesztés és az európai uniós csatlakozás előkészítése. Ugyanakkor csökkenteni kell a költségvetési hiányt és ösztönözni a beruházásokat és megtakarításokat – fejtette ki. Medgyessy az EU-csatlakozást az elmúlt ezer év legjelentősebb eseményének nevezte, egyenesen új államalapításnak. Az Egyesült Államokat ért terrortámadás első évfordulójára emlékezve elmondta: az az emberi jogok és az egyetemes szabadság elleni támadás volt. Kezdeményezésére az országgyűlés egyperces néma felállással adózott az áldozatok emlékének.
Balsai István (MDF) szerint a kormány elmúlt száz napja egyfajta időutazás volt a diktatúra korába. Holott a kormánynak esküje szerint meg kellene tartania az alkotmányt és a törvényes rendet. A képviselő szerint a gyülekezéshez való jog megsértése volt, hogy tüntetőket gumibottal zavartak szét. A sajtószabadságot tiporták akkor, amikor újságírókat tettleg bántalmaztak munkájuk közben, gazdaságilag megpróbálják ellehetetleníteni a konzervatív Magyar Nemzetet és megszállják a közszolgálati médiát. Kormányhatározattal – Balsai szerint alkotmányellenesen – rendelkeztek az Országgyűlés szerve, az Állami Számvevőszék hatáskörének kibővítéséről. Ugyancsak megengedhetetlen egy jogállamban, hogy törvényes felhatalmazás nélkül bárki személyes adatait olyan súlyos sérelem érje, mint amilyenre a Mécs-bizottság kormánypárti tagjai vetemedtek statáriális eljárások során – mondta a frakcióvezető. Ugyanakkor a miniszterelnök inkább a francia Riviérán nyaral, mint hogy ismételten megjelenjen a személyét vizsgáló bizottság előtt – tette hozzá. A kormány folyamatosan hangoztatja, hogy kivizsgálja a Fidesz vezette koalíció korrupciógyanús ügyeit, ugyanakkor a vecsési számlagyár gyanúsítottja ma már szabadlábon védekezik – mondta Balsai. A személyzeti politikában ismét a politikai megbízhatóság az elsődleges – fejtette ki. Ez a politika épp az esélyegyenlőség ellen irányul – hangsúlyozta –, mint ahogy például a Széchenyi-terv befagyasztása, a hazai vállalkozók helyzetének alakulása, a forint gyengítése és az árvízkárosultakról való gondoskodás jelenlegi gyakorlata.
Lendvai Ildikó (MSZP) szerint az ellenzék nincs tisztában a közvélemény-kutatási adatokkal, amelyekből az derül ki, a megkérdezettek döntő többsége elégedett a száznapos programmal.
Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint az ötvenszázalékos béremelés fedezetét az intézmények megkapták, azt saját hatáskörükben osztják szét.
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a kormány nem teljesítette száz százalékra a száznapos programot. Kifejtette: örülnek annak, hogy a nyugdíjasok kaptak 19 ezer forintot, de még jobban örültek volna, ha ez beépül a nyugdíjalapba. Szerintük 1994 és 1998 között átlagosan kétszázezer forintot vettek ki a nyugdíjasok zsebéből. Örülnek az ötvenszázalékos béremelésnek is, de az ígéretek között még általános és nem átlagos, differenciált jövedelemnövekedés szerepelt. Áder szembesítette a kormányfőt azokkal a kampányígéreteivel, amelyeket a kormány szerinte nem teljesített. A politikus idézte Medgyessy korábbi szavait, amely szerint ingyenessé teszik az általános iskolások számára a tankönyveket. – Ezzel szemben csak a rászorultak kapják meg térítésmentesen a könyveket és ez azt jelenti, hogy a nyolcszázezer iskolás közül csak háromszázezer gyermek részesül kedvezményben – fogalmazott. Áder emlékeztetett arra is, az egyszerűsített vállalkozói adó által nyújtott lehetőséget az ígéretektől eltérően nem egymillió, csupán tíz-tizenötezer vállalkozó tudja igénybe venni. – A miniszterelnök a választások előtt azt nyilatkozta: „Nem lesz gázáremelés, egyáltalán.” Ehhez képest a nyár közepén már növelték az árakat a nagyfogyasztók számára – jegyezte meg. László Csaba pénzügyminiszter egyik feljegyzéséből pedig megtudhatjuk: 2003-tól az inflációs ráta fölött kell emelni a hatósági árakat az energetikában, a közlekedésben és a vízgazdálkodásban – tette hozzá Áder.
Medgyessy Péter a kritikákra úgy reagált: nem azt ígérték, hogy az első hónapokban teljesítik azt Áder János által elmondottakat. – A ciklus folyamán folyamatosan teszünk eleget az ígéreteinknek, a gázáremelés viszont az előző kormánytól átvett örökség”– fejtette ki a miniszterelnök.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.